Lara és Petr: A kezdetek, Larától a világnak.

Minden kezdet nehéz, sokszor hallom ezt. A történetünket leírni sem egyszerűbb, pedig már tudom, hogy muszáj. A naplóm körmölése nem ad elég támaszt, elmondani senkinek nem lehet. Egymással pedig miért is beszéljük meg, mindketten tudjuk, hogy mit és hogyan érzünk. Így belefogok az írásba, remélem lesz olvasóm.

Előzmények röviden, csak, hogy képet tudjatok alkotni rólunk.
Jómagam(sose vagyok jó) egy 16 éves csajszi vagyok, 175 cm magas (igen mondhatni colos, sokszor megkapom ezt) és 58 kg. Hosszú derékig érő sötétbarna haj, barna szemek, szép arc(ego az van). Furcsán hangozhat, de a súlyom ellenére nagyon vékony vagyok, talán azért, mert kiskorom óta rendszeresen úszom és futok, egy időben táncoltam is. Mindenki azt mondja, hogy nagyon jó alakom van és a lényeg, hogy szerintem is.
Egyedül a melleim találom kicsinek, mert szinte melltartót se kéne vennem, két kerek alma az egész, fenekem és combom feszes a sok futásnak és úszásnak hála, hasam csak épp, hogy van.

Petrről pár szót, mert majd ha akar, akkor úgy is ír magáról ő:
Petr egy 190 cm magas, 85 kg-s Bruce Lee.  Én csak ezzel cukkolom.  14 éves kora óta edz szinte minden nap, gyönyörű szálkás izomzata van, de sehol sem túl nagy, csak olyan szép. Rövid szinte fehér szőke haj, zöld szemek, több nyelven beszél, nagyon okos, de szinte magának való srác.

Jöjjön a kezdet:
Tavasszal betöltöttem a 16. szülinapom, ez egy mai csaj életében valahogy különleges jelentőséggel bír, állítólag. Nekem csak annyit jelentett, hogy letudjuk lassan az első évet a gimiben és a legjobb barátnőimmel ünnepelhetek. Letelt az év, jött a nyári szünet.
Ekkor volt az első kis szikrám(talán ez a jó szó) Petr felé vagy épp tőle. Korábban is strandoltunk így együtt a két család, de akkor nem is nézegettem még Petrt, hogy milyen szép és, hogy más is őt nézi. Valami akkor ott a strandon megindult bennem, de csak pár kósza pillantással méregettem, mert teljesen zavarban voltam. Pláne akkor mikor együtt játszottunk, a nyakába vett vagy csak hülyéskedtünk a vízben. Ez a nap után kezdtem el naplót írni, de féltem, hogy valaki megtalálhatja így szinte bele se írtam őt, csak oda is rejtve, hol kérdőjellel, hol más névvel illetve.
Eltelt a nyár kezdődött a tizedik osztály, szinte el is felejtettem már azt a szikrát, de suliban jöttek a gondok. Belépett a második idegennyelv, angol mellé most már német is, fizika és kémia kell ez nekem? Jaj. Jöttek a nem túl szép osztályzatok és bizony a családban is híre ment. Petrrel nagyon közel lakunk egymáshoz, szinte szomszédunk vagyunk egy lakótelepen. Egyik nap rám írt, hogy hallotta a gondjaimat a suliból és ha kell szívesen segít, ne kelljen külön tanárhoz járnom.

Nagyon megörültem neki, mert nem szerettem volna egy vad idegen előtt hülyének tűnni a kémia és fizika miatt. Meg is beszéltünk, hogy Október második hetében átjön, mert a munkája miatt akkor lesz szabad délután. Október első hétvégéjén átjöttek csak úgy családi beszélgetésre és gyorsan megbeszéltük az apróságokat Petrrel. Megígérte, hogy csütörtökön délután átjön és elkezdünk tanulni, addigra ő is kicsit felfrissíti a tudását. Bár nekem úgy tűnt, hogy így nyolc - tíz év elteltével is többre emlékszik, mint amit én akkor ott tudtam. Este elmentek és alig bírtam aludni, kalapált a szívem, visszatért a strandos emlék. Eltelt egy hét, de nem csitultak a gondolataim, mire eljött a csütörtök már szinte nem voltam normális.

Rohantam haza, letusoltam, leborotváltam magam(mai napig nem tudom miért is tettem, nem akartam én vele lefeküdni). Felvettem a szokásos otthoni szerelést, ami nem is olyan szokványos nálam. Egy régi fekete futónadrág és egy sima fehér tesis póló. A nadrág persze feszül mindenhol ahogy az kell és itt ott be is vág. De a póló is feszülős lett, mert talán nyolcadikban voltak jó rám ezek a tesis pólók. Melltartót nem is vettem, kisminkeltem magam, bár ez nálam nem újdonság, mert mindig van rajtam valamennyi még otthon is. Alig végeztem magammal és pakolással már csengettek is, négy óra ide is ért. Csak én vagyok itthon, te jó ég, most mit csináljak?
BE KÉNE ENGEDNI! Ordított fejemben egy hang.