A férfi a vonaton ült és olvasott. A nő odalépett hozzá:
- Szabad ez a hely?
- Parancsoljon – húzódott össze a férfi.
A két idegen szótlanul ült egymással szemben. Talán félúton járhattak, mikor a férfi észrevette, hogy a nő szeme szomorúan csillog. Egy pillanatra találkozott a tekintetük, de a nő kezébe temette az arcát.
Egy percre még jobban megsúlyosbodott közöttük a csend, mire a férfi megszólalt:
- Gondoljon arra, hogy péntek délután van… És minden péntekre vasárnap jön.
A nő könnyes szemmel ránézett, s csak ennyit mondott: köszönöm.
A csend, ami eddig megülte lelküket, ettől kezdve körülölelte őket.
- Legyen szép napja – köszönt el a férfi az állomáson.
- Önnek is – válaszolta a nő, de ekkorra a szemében már egy csepp bánat sem maradt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Kávémesék: Péntek délután a vonaton
<!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } -->
Hasonló történetek
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Hozzászólások