Egyesek szerint nem tűnt el. Eleve ott sem volt. Mások szerint megvan az, csak jobban kell keresni. A szomszédom meg azt mondja egyszerűen elolvadt, mint a hó. Nem hiszek neki. Inkább azoknak hiszek, akik szerint jobban kellene keresnem. Igazat adok nekik így hát elindulok.
Megkeresem a napot.
Először az okosokat kérdeztem szám szerint hármat. Az első a fejét vakarta és rákérdezett: Nagyítóval néztem- e már? Szó nélkül távoztam.
A második kedvesebb volt, mosolygott, vállát vonogatta és udvariasan kávéval meg valami olcsó keksszel kínált. Leültünk a nappalijában és mindenféléről beszélgettünk. Beletelt pár percbe mire ráébredtem, nem tudja a választ, pusztán tereli a témát. Tőle azért elköszöntem, mert finom volt a keksz.
A harmadik okos be sem engedett a lakásába. A küszöbön faggatott arról miért keresem a napot. Mikor azt mondtam számomra ez kardinális kérdés ő azt felelte: Jól van az úgy eltűnten is, ne kutassak feleslegesen.
Azzal rám csapta az ajtót.
Az okosok után a hit emberéhez fordultam. A templomban egy hatvan év körüli pap fogadott. Megnyugtatott miszerint Isten pontosan tudja, hol van a nap, nekem ne fájjon emiatt a fejem, amíg imádkozok, biztosan megkerül.
De mi van, ha mégsem? Akkor bizonyára egy jobb helyen van, annak pedig örülnöm kellene ahelyett, hogy az ő idejét rabolom.
Kissé elkeseredetten sétáltam ki az utcára és elhatároztam elmegyek oda ahová csak végszükség esetén szabad. Bementem a bankba.
Az információs pult mögötti nő nagyot nézett mikor az asztalra csaptam és megkérdeztem: Hová tűnt a nap? Azt mondta, náluk biztos nincs, ne rajtuk keressem. De ha meglesz, nem akarom e letétbe helyezni esetleg?
Sietve távoztam.
Végül rájöttem merre kellene keresnem, hova kellene mennem. Mily ostoba is vagyok, hogy a legkézenfekvőbb helyet hagytam a végére.
Bemegyek a munkahelyemre. Itt kellett volna kezdenem.
Icuska ma is az iroda asztala mögött ül és kecsesen reszeli körmeit.
- Szerbusz, Ica! – felnéz rám, s mintha démont látna.
- Üdv. Miben segíthetek?
- A napot keresem. A múlthét pénteki munkanapot.
Valamiért nem számoltátok el.
- Óh, mindjárt utánanézek – kattint párat a gépen – valóban, pedig tudom, hogy itt voltál. Ne haragudj, hiba lehetett a rendszerben rögvest helyrehozom.
Így hát meglett, amit kerestem.
Másnak talán nem fontos, de nekem, felmérhetetlen.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Csöngettek!
Kinéztem az ablakon és látom, hogy a fényes nyúlványokkal érkező ismerősöm ott ácsorog az ajtó előtt gúnyos mosollyal a szája szegletén. Mit tehetnék, beengedem és hagyom, hogy megtegye, amiért jött. Az ajtó kinyílik és belép rajta Ő...
Kinéztem az ablakon és látom, hogy a fényes nyúlványokkal érkező ismerősöm ott ácsorog az ajtó előtt gúnyos mosollyal a szája szegletén. Mit tehetnék, beengedem és hagyom, hogy megtegye, amiért jött. Az ajtó kinyílik és belép rajta Ő...
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Hozzászólások