A hét számomra egyébként hihetetlen mértékben volt önépítő jellegű, mivel - többek között - az is kiderült számomra, hogy hétköznapi történeteim arra sem elegendőek, hogy egyáltalán felkerüljenek az oldalra. Innen is üzenem kedves cikkező társaimnak, hogy én az Egyéb kategóriát jelöltem meg, oda is kukkantsanak be néha. Meg megtudtam, hogy LL Juniort és Nótár Mary-t testőrök védik... bár ezen információ információtartalma erősen megkérdőjeleződik bennem.
És arra is rájöttem, hogy aki edzés közben olvasni tud, az nem is edz, hanem lébucol. Merthogy nőifitness, ugye sok nő (értelemszerűen) és a legtöbb szupernő edzés címszó alatt a biciklin olvas vagy a taposógépen. A biciklin még csakcsak értem - felfogni továbbra sem tudom - , de a taposógépen... én ott izzadni szoktam és ha megállok akkor iszok, vagy leájulok róla, vagy meghaltam és nem kapok levegőt, de soha, semmilyen körülmények között (sic!) nem tudom elképzelni, hogy ott szennylapokat olvassak. Vagy úgy egyébként bármilyen lapot (értsd újságot).
Lehet ez sajátos edzési technikámnak (hahahahaaa) köszönhető, de nagy ámulatomban megérett bennem az elhatározás, hogy ezt én biza kipróbálom. Már a gépen olvasást. Nos enyhe fekvő bicikli, félfekvő pozícióban, az 100-ból 1-es (!) fokozaton is szédültem mint az atom, ráadásul a sok zagyvaság, miatt az agyam annyira eltelítődött a sok értelmetlen semmivel, hogy nem tudta koordinálni a lábmunkaszerűségem és majdnem a földön végeztem, nagy küzdelemben.
Szóval két Like vagy tudjaalónakaf...üle milyen elnevezésű papírrondítvány megközelítőleg 3 perces áttanulmányozását követően letettem arról az eshetőségről, hogy akkor én így edzek. Egyrészt bosszant a semmi több oldalon történő ragozása (most értem már meg igazán régi pedagógusaimat), másrészt ha oda figyelek, nem tudok arra figyelni amiért fizetek és amiért tulajdonképpen jöttem, hogy szopjak a gépeken mint az állat.
Nem akarok nagyon komoly, nehezen emészthető esszét írni az általam levont tanulságból, már ami a média felelősségét illeti az ember élő agysejtjeinek csökkenése vonatkozásában (pedig tudnék), egyszerűen foglalom össze: ne olvass szart, mert elrohad az agyad... és ha már lemegy Paprikáskrumpli izzadni a terembe, ott süljön is ki a zsírja, vazze, és ne akarja megtudni, hogy hogyan testőrködnek Nótár Junior meg LL Mary körül... ja és ha már kemény krumpli vagyok: tegyétek közzé az előző fantasztikusan sohatöbbévisszanemtérően humoros, segges írásom vazze...
Elvégre gyúrok vagy mifene.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
2025-06-12
|
Egyéb
Ez egy nem túl erotikus de számomra meghatározó story<br />
Építő kritikát elfogadok hogy...
2025-06-11
|
Történetek
Inceszt történet!<br />
Fordítás ---- Eredeti történet: Familienurlaub ---- Eredeti szerző:...
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások
Ha csak a "magadból kiírás" volt a cél, akkor elég lett volna egy füzetlapra vetned, palackba zárnod, és a Dunába hajítanod ezt az írást...