Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
RED
Az emberiség kolonizálja a marsot, és egyik napról a másikra meteorok kezdenek hullani, amik...
kortárs, epika, próza, elbeszélés, novella
A történet egy olyan világról szól, ahol a népek elfajulva háborúznak. Kingse, ez a város...
A vámpírherceg elrabolta Elizát, de őneki sikerült elmenekülni. A kérdés az, hogy hova?...
xxxxxxxxxxxxxxx
Friss hozzászólások
Ayako: Már nagyon várom a folytatást
2018-07-20 20:06
Tomass: Ismerős az eset-anyu is a rész...
2018-07-20 10:43
Tomass: Imadom az anyukad történeteket...
2018-07-20 10:41
JuS: Hát, nekem ezek a családi dolg...
2018-07-20 01:05
Gömec: Valaki a "hálóruhája" alatt me...
2018-07-19 17:13
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Gyönyörök szigete VII. rész - Rejtély 1. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. június 16.
 
*********************************************************************


 
- Hé, Jeremy!
Megtorpantam az ajtóban, ahogy beléptem az épületbe, ezen a napos vasárnap reggelen és körbe néztem, hogy megtaláljam a csintalan, energikus hang forrását, de nem láttam egy teremtett lelket sem.
- Föld hívja Jeremy-t!
Ismét körbe néztem, de ezúttal sem jártam több sikerrel. Aztán megráztam a fejem és elgondolgoztam egy pillanatra. Talán már hangokat is hallok?
- Jeremy!
Ezúttal tisztán balról hallottam a hangot. Összehúztam a szemöldököm és ahogy a bárpult mögé pillantottam, ahol tükrök borították a falat, észrevettem bennük egy hollófekete hajzuhatag képét a pult mögött rejtőzködve. Bár az arcát nem láttam, de ez a hajkorona és hozzá ez az alak csak egy dolgot jelenthetett…
- Trish?
A kanadai szépség csintalanul kuncogott, ahogy felállt, előbújva rejtekhelyéről.
- Helló, Jeremy!
Felé fordultam és elmosolyodtam.
- Te bujkálsz előlem?
- Csak játszottam. Reméltem, hogy nem szúrsz ki ilyen hamar. Mulattató volt nézni a zavarodott képedet.
Kissé félrebillentettem a fejem.
- Kedvére való bujkálni más emberek elől, miközben szólongatja őket, Miss Trish?
- Csak játék volt – kuncogott tovább. – Egyébként pedig, hogy vagy, Jeremy? Mi újság?
Megvontam a vállamat és leültem a bárpulthoz.
- Nem sok, azt hiszem. Nem számít, hol vagy, Kanadában, az Államokban vagy egy trópusi szigeten, a vasárnapok mindig lassúak és unalmasak. Mindenki csak hátra dől és élvezi a pihenést.
Trish leült velem szemben az egyik bárszékre.
- Láttad Lindsay-t reggeli óta?
- Azt hiszem, kinn van a medencében Amy-vel – mondtam, arra a beszélgetésre gondolva, amit kettejük bő negyedórával ezelőtti beszélgetéséből hallgattam ki a kukkoló szoba képernyői előtt. Rámosolyogtam Trish-re és még hozzátettem: - Te… nagyon vonzódsz ahhoz a lányhoz, igaz? Beleszerettél Lindsay-be.
Trish habozás nélkül bólintott.
- Igen, így van. – Egy pillanatra elgondolkodott és lehajtotta a fejét. Amikor ismét a szemembe nézett, észrevettem a zavart a tekintetében. – Szeretném megköszönni neked, Jeremy. Azt, ami csütörtökön történt.
- Ó?
Trish fészkelődött egy kicsit ültében, mielőtt folytatta volna:
- Amit veled tettünk Lindsay-vel. Az… az volt a legcsodálatosabb dolog egész életemben.
Lassan bólintottam.
- Az volt az első alkalom, hogy egynél több emberrel feküdtél le?
- Igen – válaszolta határozottan. – Azt hiszem, sok dologban lesz először részem ezen a szigeten. Én csak… sosem voltam az a vad és önfeledt fajta lány. Ennyire nyitott… De ez a sziget sok ajtót kinyit előttem.
- Nos, szerintem mindig is szerettél volna ilyen vad és önfeledt lenni, szóval…
- Igen. Pontosan így van – vágta rá Trish. – Legalábbis egy részem mindig is. De büszke vagyok arra, hogy megfontoltnak és érzékenynek tarthatom magam. Nem vagyok olyan, mint Amy, hogy egy hadseregre való pasim és csajom legyen otthon. Ezen a szigeten viszont úgy érzem, elengedhetem magam. Annyival csodálatosabb itt a légkör.
- Miért volt a csütörtök éjjel olyan csodálatos neked?
- Lindsay olyan kedves és gyönyörű, tudod… - mondta. – Olyan, mint egy játékbaba. A szó minden értelmében tökéletes. Az az éjszaka… Az az éjszaka megtiszteltetés volt nekem, hogy én fekhettem le vele először. – Trish megrázta a fejét. Vajon tényleg könnycseppeket láttam a szemében? – Ahogy bántunk vele… ahogy TE bántál vele, Jeremy… az… az olyan volt, mint egy álom. – Egy pillanatra elhallgatott. – Hol voltál évekkel ezelőtt, amikor én elvesztettem a szüzességemet? Az borzalmas élmény volt. De te, Jeremy… te… olyan kedves és gyöngéd voltál Lindsay-vel! Ez egy olyan emlék lehet neki, amire egész életében boldogan gondolhat vissza. Megírva sem lehetett volna jobban.
- Te is kedves és gyengéd voltál Lindsay-vel – emlékeztettem. – És neked is legalább akkora részed volt az egészben, mint nekem. Lindsay rád is örömmel fog visszagondolni egész életében. – Vettem egy mély levegőt, mielőtt megkérdeztem volna: - Miért volt olyan borzalmas élmény, amikor elveszítetted a szüzességedet? Persze, csak ha nem bánod, hogy megkérdezem…
Trish elfintorodott.
- A gimiben történt egy régi barátommal. Azt hittem, szeret engem. Ő legalábbis ezt mondta. De csak szexre kellettem neki. Időbe telt, mire rájöttem. Sajnos azonban ez már azután történt, hogy elvesztettem vele a szüzességemet.
- Sajnálattal hallom.
- Ó, ne sajnáld! – mosolygott Trish. – Az én hibám volt. Én csak… sokszor végig gondoltam már és azt kívánom, bárcsak valaki olyasvalakivel lett volna az első alkalmam, mint te. – A testem megrándult a szavai hallatán. – Te különlegessé tetted volna nekem, Jeremy. Épp úgy, ahogy Lindsay-nek is különlegessé tetted. – Kuncogott egy kicsit, majd megrázta a fejét. – Ó…! Ez már túl személyes volt, nemde?
- Egyáltalán nem – biztosítottam.
- Nem szabadott volna ennyire brutálisan őszintének lennem ezzel kapcsolatban. Én csak… nem tudok nem arra gondolni, ami hármunk között történt csütörtök éjjel.
- Én egyáltalán nem bánom – válaszoltam. – Nekem bármit elmondhatsz, Trish. Amit csak akarsz, amíg az igazat mondod. Értékelem az őszinteséget. És értékelem a nyílt és egyenes embereket.
A kanadai lány kíváncsi tekintettel fürkészte az arcomat.
- Neked milyen volt az első alkalom, Jeremy? Jó volt?
Egy ideig az emlékeim között kutattam.
- Nagyon különleges volt.
- Kivel történt? Egy gimis barátnővel? Esetleg az egyetemen?
- Kristannával.
- Kristannával? – kerekedtek el Trish szemei. – Te… Kristannával veszítetted el… a szüzességedet?
- Igen. – Tudtam, mi lesz a következő kérdés.
- De… mióta is ismered Kristannát? Négy éve? És harminckilenc vagy most… akkor… senkivel se feküdtél le harmincöt éves korodig? – hitetlenkedett. – Szűz voltál harmincöt éves korodig? – Trish a szája elé kapta a kezét, talán kissé megharagudva magára. Mintha nem akart volna megbántani a szavaival, de attól félt, akaratlanul is így jött ki. – Egek, Jeremy…! Sajnálom. Nem így akartam mondani. Én…
- Semmi gond – biztosítottam. – Ez teljesen érthető reakció. A legtöbb srác még az érettségi előtt lefekszik valakivel. A többieknek a nagy része pedig legkésőbb a diplomaszerzés előtt. Én… későn érő típus voltam, azt hiszem. De nem bántam meg.
- Biztos voltak lehetőségeid előtte is – tapogatózott Trish, ami mosolyt csalt az arcomra. – Úgy értem… ha nem gond neked erről beszélni… Miért? Miért tartott ennyi ideig?
- Számtalan lehetőségem volt – bólintottam. – Még jegyben is jártam korábban. Victoriának hívták. Tizenkilenc évesek voltunk és egészen az esküvő napjáig jutottunk. De valami nagyon elromlott és végül semmi sem lett belőle. A házasság, a közös életünk, a jövönk… minden semmivé lett.
- Mi történt? – érdeklődött Trish.
Megráztam a fejem és keserű hangon folytattam:
- Sajnálom, Trish, de erről most nem szívesen beszélnék.
- Ó…! – fújt visszavonulót.
Sóhajtottam és megráztam a fejem.
- Sajnálom. Nem akartalak megbántani. – Ismét megráztam a fejem. – Számtalan lehetőségem volt, hogy lefeküdjek valakivel, ahogy már mondtam. Még jegyben is jártam Victoriával. Oregonban is volt egy komoly kapcsolatom az alatt a pár hónap alatt, amíg ott éltem, de sosem feküdtünk le. Tiffany-nak hívták. Sajnos azonban őt jobban érdekelte a pénzem, mint én magam. Sosem jutottunk az ágynak még a közelébe sem. Ahogy Victoriával sem.
Trish megvonta a vállát.
- Nem akarok minden lében kanálnak tűnni, Jeremy, de hogyhogy sosem feküdtél le a menyasszonyoddal?
Örömtelenül felnevettem.
- A nászéjszakára akartam tartogatni.
- Ó, egek…! – nyögött fel Trish, ezúttal mindkét kezét a szája elé kapva. – Ez olyan édes! És nagyon nemes dolog. Nem sok srác van, aki még így gondolkodna. – Egy pillanatig habozott. – És Kristanna hogy vett rá, hogy megváltoztasd a véleményed? Úgy értem… legjobb tudomásom szerint nem vetted el őt.
- Kristanna nagyon másképp tekint az életre, mint én – magyaráztam. – Ő nagyon vidám és szerethető személyiség. Mindig száz százalékos fordulatszámmal pörög és mindig szórakozni akar. És sosem bán meg semmit. Röviden, amikor találkoztunk és barátok lettünk, meggyőzött, hogy feküdjek le vele. Tudta, hogy még szűz vagyok. Elmondtam neki. Egy egészen új oldalammal ismertetett meg, Trish. Épp úgy, ahogy neked is ez a sziget egy egészen más oldaladat hozta elő.
- Kristanna tette neked különlegessé, hm?
Elmosolyodtam.
- Kristanna is úgy bánt velem, mint én Lindsay-vel. Sosem fogom elfelejteni azt az éjszakát. Ez olyasmi, amire mindig boldogan fogok visszagondolni. Nem is alakulhatott volna jobban.
- Ez olyan édes! – vigyorodott el Trish. – Muszáj lesz megköszönnöm ezt Kristannának legközelebb, amikor beszélünk. – Egy pillanatra elgondolkodott. – Korábban azt mondtátok, csak barátok vagytok. Így viszont nem értem, végül miért nem kötöttetek ki egymás mellett. Úgy értem… ti Kristannával nagyon szép párt alkotnátok. Igaz, még csak pár napja ismerem, úgyhogy nem tudom, korábban hogy volt ez köztetek, de abból, amit látok, nagyon jól kijöttök egymással. Szerintem tökéletes pár lennétek. Összeilletek.
- Kristanna egy farmer lány Norvégiából, én pedig egy szigeten élek a semmi közepén – magyaráztam. – Bármiféle elköteleződés kettőnk között sose működne. Szeret ide járni kikapcsolódni, de túlságosan is szereti Norvégiát. Sose hagyná ott. Én pedig, személy szerint, nem szívesen hagynám el a szigetet. Voltam már mindenfelé. Ohióban születtem, éltem a keleti és a nyugati parton is, vakációztam mindenfelé. Ez az én otthonom. Semmi sem indít rá, hogy máshol éljek.
Trish egy pillanatra zavarodottnak tűnt.
- Azt hittem, azt mondtad, van otthonod Ohióban és Kaliforniában is…
- Így is van – bólintottam. – Az én nevemen van mindkét ház. A kaliforniaiban az apám és a barátnője élnek. Csak az adó miatt van az én nevemen. Az ohiói jelenleg üres. Csak azért tartom, hogy legyen hol laknom, amikor meglátogatom a családom. Minden közeli rokonom, az apámat leszámítva, Cincinnati környékén él. De az én igazi otthonom ez a sziget. És mindig is ez lesz.
- Szerintem akkor is szép pár lennétek Kristannával.
- Helló, Trish! – akadályozott meg egy vékony, félénk hang a válaszban.
- Lindsay! – csodálkozott el Trish és felállt ültéből, hogy elinduljon a mögöttem lévő ajtó felé.
Amikor megfordultam, az állam egy pillanat alatt leesett. Lindsay testét nem takarta semmi egy falatnyi bikinin kívül. A haja vizes volt az úszástól, a vállán pedig egy törölköző lógott. A nadrágom alatt máris beindultak az olyannyira ismerős érzések. Figyeltem, ahogy Trish odasiet hozzá és szorosan magához öleli, majd szájon csókolja a lányt.
- Hogy vagy, bébi?
Lindsay elvörösödött zavarában, de végül ő is valami vakmerőségre ragadtatta magát és kinyújtotta a kezét, hogy megmarkolja Trish tökéletesen gömbölyű fenekét. Persze, az egészet kislányos kuncogás kísérte.
- Ó! – vigyorodott el Trish. – Megmarkoltad a fenekem, bébi? Hadd lássam én is a tiédet! – karolta át a lányt és két kézre fogta annak hátsóját. Lindsay ettől teljesen hozzásimult. Egyértelműen látszott, hogy élvezi a helyzetet. Ezt megjegyeztem.
- Le kell zuhanyoznom – motyogta végül. – Reméltem, csatlakozol hozzám.
Trish szemei úgy csillogtak, mint a csillagszórók a karácsonyfán.
- Nagyon szeretnék veled tartani – hajolt Lindsay füléhez. – Alaposan megtisztogatom majd mindenedet a nyelvemmel – suttogta, épp csak elég hangosan, hogy halljam, közben pedig végigsimított a lány ágyékán.
- Ó, egek! – nyögött fel Lindsay, majd felém fordult. – Ó… Jó napot, uram… úgy értem, Jeremy.
- Helló, kislány! – viszonoztam a mosolyát.
- Kislány? – kuncogott Lindsay.
- Nem bánod, ha Lindsay-vel kimentjük magunkat, hm? – kérdezte Trish. – Szórakoznánk egy kicsit kettesben.
- Előbb hadd öleljem meg Jeremy-t! – mondta Lindsay és hozzám sietett. Mindkét karját a nyakam és a vállam köré fonta és magához szorított. Még egy csókot is nyomott az arcomra. Aztán visszahúzódott és a szemembe nézett. – Beszéltem anyukámmal, Jeremy. Szerette volna, ha köszönetet mondok még egyszer a nevében is a pénz miatt. Azt mondja, sikerült mindent kifizetnie és még így is maradt elég.
- Számomra az öröm.
Lindsay ismét megcsókolta az arcomat.
- És én is köszönöm. – Majd ismét megpuszilt és csábosan rám mosolygott. – Több is van még ott, ahonnan ez jött. Sokkal több… Majd, ha az idő megfelelő lesz rá.
A csábos mosoly természetesen hamar zavart elpirulássá változott. Lindsay lassan, de biztosan előbújt a csigaházából.
Trish is odalépett hozzánk és átölelt.
- Emlékezz arra, amit mondtam neked – nézett rám jelentőségteljesen, miközben kézen fogta Lindsay-t. – Kristannával igazán szép párt alkotnátok, Jeremy. Emlékezz erre! És gondolkozz el rajta! Nagyszerű fickó vagy és azt szeretném, ha boldog lennél. Megérdemelnéd. – Azzal megszorította Lindsay kezét és kivezette őt a szobából. A fiatalabb lány arcán széles mosoly terült szét, miközben még egyszer hátra fordult és integetett.
 
Folytatása következik!
Folytatások
1191
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
723
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
849
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
772
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
Előző részek
Hasonló történetek
2310
- Nem, sőt legyen szíves a feleségemnek se szóljon, hogy itt jártam. Meg akarom lepni.
Elővette a legcsábosabb mosolyát és egy húszdollárost csúsztatott a pultra, majd távozott. Beült egy gondolába, és a főtérre vitette magát. Beült a vendéglőbe, és szép komótosan megebédelt. A mosdóba kimenés ürügyén alaposan körülnézet...
2515
Eva letette a kagylót, majd kiment a fürdőbe és megmosta az arcát. Aztán leült a hálószobába vezető lépcsőre.
- Legalább egy üveg konyakot hagyhattál volna nekem! - gondolta. Nem gyújtott villanyt, csak ült ott fáradtan, és az agya teljesen üres vol...
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: