Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Elég sok idő telt el, de itt a folytatás.
Fan fiction! Az alap elképzelés: új élettel tölteni meg a sorozatot!
kortárs, epika, próza, novella, elbeszélés
Három nő és egy "férfi". Na, nem egyszerre...
Itt a történetem folytatása. Jó szórakozást :)
Friss hozzászólások
zero-eco86: Szia gallicus0! Korábban írtam...
2018-10-19 03:49
zero-eco86: Szia AnnaRia! Ha lehet szívese...
2018-10-19 03:48
zero-eco86: Szia! Korábban írtam neked 1 e...
2018-10-19 03:47
zero-eco86: Szerbusz! Korábban írtam neked...
2018-10-19 03:46
zero-eco86: Szerbusz!
2018-10-19 03:45
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Gyönyörök szigete VII. rész - Rejtély 4. fejezet

Írta: Jeremydcp
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2014. június 16.
 
*********************************************************************


 
- Itt is vagyok! – szakította félbe a beszélgetésünket Kristanna hangja, aki épp mögöttünk szaladt le a strandra vezető úton. Amikor utolért minket, a vállamra tette a kezét, hogy megtámaszkodva kifújja magát, mielőtt folytatta volna: - Momma és Papa ném válaszoltak télefonra. Bizonyára csiná’nak valamit farmon. Hagytam nékik üzenetet a hángpostán és mondtam, hogy fogom őket hívni néhány óra múlva mégint. Ném szeretem, amikor hívnak őket éngemet itt. Távolsági hívás túl drága.
- Nagyon jó a kapcsolatod a szüleiddel… nem igaz? – kérdezte Devon. – Csomót beszéltél róluk az elmúlt napokban.
- Nékem ván legjobb családom áz egész világon – mosolygott Kristanna. – De ném csák Momma és Papa, de a nővérem, Tekla is és a gyérekei. Tekla sokkal idősebb nálam és már van gyéreke három. Stein, Tobias és Sophitia. Szeretem én unokáöcsikéimet és unokahúgomat nágyon. Mintha csák vó’nának enyém saját testvérek, vagy saját gyérekeim.
Devon kissé levertnek tűnt.
- Jó dolog lehet, ha az embernek ilyen családja van. Mindenki törődik veled és szeret téged.
- Mi á báj? – kérdezte Kristanna, egyértelműen megérezve a másik lány hangulatváltozását.
Devon megrázta a fejét.
- Semmi.
- Mi á báj? – erősködött Kristanna.
- Mondtam már, hogy semmi – fújta Devon és azzal elfordult, hogy tovább sétáljon a part felé. Egyértelmű volt, hogy valami elszomorította. És én meg is értettem, de szokatlan volt tőle az ilyen reakció.
Kristanna zavartan nézett rám.
- Mondtám válámi rosszát? Szeretném, há Devvy kedvelne engem ánnyirá, mint én őt.
- Történt valami Devon és a szülei között – magyaráztam. – Nem tudom pontosan, hogy mi, de valami fontos. Azóta próbálok rájönni, hogy először voltam vele szerda délután. Szerintem az bántja, hogy annyira lelkesen beszéltél a családodról. Szerintem féltékeny. Devon nagyon vágyik rá, hogy a szülei és az egész családja szeressék őt. Az alapján a kevés alapján, amit elmondott, a többségükre ez nem igaz. Még mindig próbálom kideríteni, mi a pontos probléma.
- Ó…! – fordult Kristanna Devon után. – Hogy tudhát bárki is mérges lenni és ném törődni egy ilyen lyánnyal? Hiszen ő olyán helyes és kédves meg nágylelkű.
Hirtelen Devon megfordult és visszaindult felénk. Amikor közel ért hozzánk, megfogta Kristanna kezét és gyengéden megszorította.
- Sajnálom. Tényleg. Nem akartam így rád ripakodni és elviharzani. – Nyugtalan kifejezés ült ki gyönyörű arcára. – Meg tudnál nekem bocsátani?
Kristanna rámosolygott.
- Égy feltétellel bocsátok én meg néked.
- Mi lenne az?
- Há ülsz én ölembe piknik álátt.
Devon felnevetett.
- Dehogy ülök az öledbe.
- Pédig fogsz – nyomatékosította Kristanna a szavait egy határozott bólintással, ismét előtérbe engedve flörtölően bohóc énjét. – De pérsze, hogy bocsátok meg ánélkül is, Devvy. Vágy te túl édes és széxi, hogy légyek rád dühös.
Devon halkan kuncogott és megrázta a fejét.
- Ez a sziget… Az, hogy idejöttem, életem egyik legjobb döntése volt. Ha nem a legjobb. Még a legvadabb álmaimban sem gondoltam, hogy ilyen gyönyörű nők fognak így beszélni hozzám.
Kristanna szája a füléig szaladt.
- Szérinted vágyok én gyönyörű?
- Megőrültél? Hát persze – vágta rá Devon, ami csak még jobban felvillanyozta norvég barátnőnket. – Mielőtt ide jöttem, sosem voltam még egy nővel sem. Most pedig, mióta ide jöttem, röpke egy hét alatt kettővel is voltam és öttel csókolóztam.
- Vó’tak kik ázok á szerencsések? – kérdezte csintalanul Kristanna.
- Amy-vel és Camille-lel feküdtem le – válaszolta Devon. – Ami pedig a csókolózást illeti, ott voltál te, természetesen, és még Pamela és Lindsay. Meg persze, magától értetődően, Amy és Camille. Az egyetlen lány itt, akivel még nem is csókolóztam egyszer se, az Trish. Ő annyira Lindsay-re fókuszál, hogy abban se vagyok biztos, egyáltalán észrevette-e, hogy mások is vannak a szigeten.
- Nekem mondod…? – morogtam az orrom alatt.
- Trish mondta nékem, hogy áz á drága kis Lindsay mintha legvádább álmaibó’ lépett vó’na ki – mondta Kristanna. – Szereti ő ázt á lányt teljes szívéből. Élmenne még világ végére is érette, csák hogy tégye boldoggá.
- Lindsay egy igazi csoda – bólintott Devon, miközben tovább sétáltunk a strandon. – Észre sem vettem, milyen szexik a korabeli lányok, amíg sokkal idősebb nem lettem. Amikor annyi idős voltam, mint ő, mindig is az idősebb férfiak és nők vonzottak.
- Á huszonhárom félelt meg néked?
Devon felnevetett.
- Persze. A huszonhárom egy csodás kor. Az egyik barátom is huszonhárom éves. Egy vadiúj barátom, az igazat megvallva. És ő nagyon gyönyörű és szexi – pillantott cinkosan Kristannára.
- Vágyok benne biztos, hogy ez á titokzatos barát értékeli nágyon, hogy beszélsz így róla.
- És nagyon vicces az akcentusa is – kacsintott Devon.
 
***
 
- Biztos vagyok benne, hogy egy farmon felnőni teljesen más, mint városban – mondta Devon Kristannának úgy egy órával később, miután befejeztük a pikniket és a két lány a homokban heverészett egymás mellett, nem messze tőlem, a törölközőiken. Élveztük a napsütést, miközben beszélgettünk.
- Ó, nágyon más – pillantott Kristanna a másik lányra. – Papa dolgoztátott mindig és végeztem én á házimunkát. Vezettem á traktort és á többi nágy másinériát má’ tíz éves korom óta – kuncogott Kristanna és megrázta a fejét. – Emlékezem, mikó’ vó’tam tizenegy és mutáttám meg egy bárátomnak, Erikának, hogyán tudom hásználni á tárgoncát. Áz igázát megvállvá, jól le is szérepeltem – kuncogott. – Vezettem én át á tárgoncát Papa egyik új mélegházán véletlenül. Mondjuk úgy, Papa volt ném túl élégedett vélem áznáp.
- Egek! – nyögött fel Devon. – Jó sok zűrt keverhettél.
Kristanna felnevetett.
- Ja… Mondhátjuk úgy is.
- Mesélj neki az istállótok emeletéről is! – javasoltam.
Kristanna vidáman bólintott és ismét Devon felé fordult.
- Erika, áki volt én társam minden csínyben kicsi korombán, segített építeni égy kis zugot á csáládi istállónk émeletére. Hásználtuk mi ámolyán klubháznák. Úgy négyen-öten elfértünk bénne és tudtunk ott áludni is á hétvégéken.
- Hemperegtetek egy kicsi a szénakazlakban is közben? - vigyorgott Devon huncutul.
Kristanna álmodozva elmosolyodott.
- Hemperegtem vó’na én nágyon szívesen, de Erika vó’t ném áz á fájtá. Vó’tunk csák bárátok. De vó’t bőven kálándom ábbán áz öreg istállóban. Vittem el oda számos bárátomát és bárátnőmet. Vó’t áz mindig is áz én sáját kis szentélyem. Még má is sokszor tő’töm ott áz éjszakát. Sok szép emléket hoz visszá.
- Szóval még mindig otthon laksz a szüleiddel.
- Ó igen – válaszolta Kristanna. – A ház egész álsó szintje enyém, úgyhogy olyán, minthá lénne saját lákásom.
- Kristanna huszonhárom évesen a szülei pincéjében lakik – vigyorogtam Devonra, mire Kristanna pajkosan a vállamba bokszolt.
- Ván ánnyi személyes térem, ámennyi kell – mondta. – És dó’gozunk együtt Papával. Én vézetem á fágyláltozót á fármon. Épp elég munká ez is. Ném kell nékem más.
- Sosem hallottam még egy farmról se fagylaltozóval – mondta Devon. – A tiétek egyedi lehet.
- Ván ott szinte mindén – mondta Kristanna. – Áz egész nyolcszáz hold. Áz égyik legnágyobb fárm Norvégiában.
- Nyolcszáz hold?
- Ja – bólintott Kristanna. – Szállítunk friss gyümő’csöket bó’toknak és égyenesen vevőknek is. Jönnek émberek hozzánk mindenhonnán áz egész környékrő’. Ván simogató is á gyérekeknek, pékség, virágüzlet és á fágyláltozó is. Jól mégy áz üzlet. Papa minden héten számtalan téheráutónyi friss árut indít útnák. Sok á bevétel, de kemény á munká. Nágyon kemény.
- Szeretnél egyszer majd saját farmot?
Kristanna elmosolyodott, majd megvonta a vállát.
- Tálán… Ném tudom. Momma és Papa szeretnék, há rám hágyhátnák a családi ármot. Én vágyok utolsó reményük, hogy á csáládbán márádjon. Ván egy nővérem, Tekla, de ő má’ négyven éves és ván három gyéreke meg saját élete távol á fármtól. Mént neki sosem igazán á munká úgy, mint nékem. Én viszont széretem áz ottáni életet.
Devon a part felé fordította a tekintetét és figyelte, ahogy az óceán hullámai nyaldossák a homokot. Pár percig csendben heverésztünk, majd ismét ránk nézett és elmosolyodott.
- Vajon ilyen lehet a mennyország?
Kristanna megfogta Devon egyik kezét és a szájához emelte, hogy a tenyerébe csókoljon.
- Ném. Éz nem ménnyország, de áll hozzá nágyon közel.
Megfogtam Devon másik kezét és én is belecsókoltam a tenyerébe.
- Én viszont úgy érzem magam itt ezen a héten, mintha a mennyországban lennék.
Kristanna kuncogni kezdett és rám nézett.
- Vágy te áz úr ézen á szigeten. Égy szigeten hét dögös csájszovál. Ném is csodá, hogy érzed úgy mágád, mint mennyországban, bolond Jeremy.
- Csajszival? – vonta fel Devon a szemöldökét.
- Oké, hát dögös csájszivál és egy istennővel – kacsintott Kristanna. – Devvy-vel, á szépség istennőjével.
- Ó, egek! – pirult el Devon és hangosan felnevetett. – Én azt hittem, Afrodité a szépség, a szerelem és a szexualitás istennője, nem én.
- Szóval ismered a görög mitológiát – jegyeztem meg. – Lenyűgöző.
- Ákkor vágy te bizonyára lészármazottja Áfroditének – vágta rá Kristanna. – Egy hálándó nőse ilyen szexi, mint te.
Devon felült a törölközőjén és lepillantott új barátnőjére.
- Te most próbálsz elcsábítani engem? Folyamatosan csak bókolsz. – Kristanna nem válaszolt, csak mosolygott, miközben a pennsylvaniai lány folytatta - Mert ha el akarsz csábítani, akkor nagyszerű munkát végzel.
Kristanna kinyújtotta a kezét és gyengéden végigsimított Devon combján.
- Tenni sémmi sem bó’dogabbá, mint hogy legyek véled. Véled és… - pillantott felém Kristanna – Jeremy-vel. Véletek, együtt.
Devon kék szemei a vágytól csillogtak.
- Egy hármasra gondolsz? Most? Itt? Mert az nagyon vadítóan hangzik – vigyorgott Kristannára és megsimogatta a másik lány kezét, ami még mindig a combján pihent. – Ha kívánsz, bébi, csak gyere és tégy a magadévá!



Folytatása következik!
Folytatások
1407
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
Előző részek
995
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
983
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
1100
1 férfi, 7 biszexuális nő, 1 sziget és végtelen gyönyörök.
Hasonló történetek
2627
Eva letette a kagylót, majd kiment a fürdőbe és megmosta az arcát. Aztán leült a hálószobába vezető lépcsőre.
- Legalább egy üveg konyakot hagyhattál volna nekem! - gondolta. Nem gyújtott villanyt, csak ült ott fáradtan, és az agya teljesen üres vol...
2598
A repülőút kellemes volt és Cooper két óra múlva már a washingtoni lakásban volt. Ez nem volt olyan előkelő, mint a New Yorki, de azért nagyon otthonosan volt berendezve. Kapus sem volt, így Cooper simán bejutott. Gyorsan felmérte a terepet.
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: