Gimi

Rihanna üvölt a telefonomból, azt hiszem ez az ébresztő lesz, csak még egy percet könyörgöm.
A még 1 percből még 30 lett, ijedten ugrottam ki ágyamból kicsit megtaposva a földön fekvő N.-t, aki gondosan megválogatott káromkodásokkal elküldött oda ahonnan jöttem.
- Úristen csajok ébredjetek, elkésünk!
Szeptember elseje volt, végzős évem első napja és csak nekünk támadhat olyan "fantasztikus" ötletünk,hogy előtte nap ott alvós bulit rendezünk, amin nem csak teát iszogattunk...
Kirohantam a fürdőbe, lehet nem kellet volna annyira sietnem... amit a tükörben láttam:barna hosszú hajam mintha belett volna tupírozva ,barna szemeim vérben forogtak és a rohanástól visszakívánkozott a tegnap esti vacsora és pia. Így hát első dolgom nem a mosakodás volt, hanem WC-látogatás közelről. Idő közben N. és E. is kitámolygott ,kinézetük hasonlított az enyémhez.
Valahogy emberi kinézetet varázsoltunk magunknak és rohantunk a buszra, de így is  fél órás késéssel értünk az iskolába.
Beléptünk az osztályterembe minden szem ránk szegeződött.
- Lányok! Csak nem eltévedtetek idefelé?!Ha gondoljátok nyomtatok térképet nektek, hogy legközelebb IDŐBEN idetaláljatok! - köszöntött minket Mrs.V tanárnő.
Csendben leültünk és meghúztuk magunkat. Hál istennek az órából már csak 5 perc maradt így nem kellet sokat kibírnom. Az első utam a kávé automatához vezetett, hisz nincs jobb a másnaposságra, mint egy pohár forró kávé. Visszatérni az osztályterembe már nem volt olyan kellemes, mint a kávé. Mindenki a nyári élményeiről mesélt természetesen fennhangon, ami a fejfájásomnak nem tett a legjobbat. Mindenki pörgött csak mi nem. A hátsó padsorban ültünk, mellettem N. éppen azon küszködött, hogy benntartsa  a vacsorát, a mellette szenvedő E. pedig a fülére húzta divatos sálját hogy ne hallja a többiek fecsegését, de padtársa É. nem zavartatta magát élménybeszámolót tartott  nyári kalandjairól. Ledőltem a padra , hogy megpróbáljam kipihenni az előző estét, vagyis még a ma hajnalt ,de ekkor valaki megfogta a vállam, már épp készültem elküldeni a francba, amikor láttam, hogy P. az a barátom. Igen nekem olyanom is volt, lassan több mint 3 éve együtt voltunk, de amikor késve betámolyogtunk  az osztályterembe mégsem vettem észre. Amellett, hogy a pasim volt az osztálytársam is.(Hozzátenném nem egy nyerő párosítás.)
- Csáo - köszönt lazán.
Én kipréseltem magamból egy szia szívemet.
- Csak nem túlzásba vittétek a piálást?
- Nem csak  a tea  erjedt meg a gyomrunkban,és magamra erőltettem egy mosolyt.
Ezzel vette a célzást és visszaült a helyére,kicsit megbánthattam, de nem volt erőm odamenni hozzá bocsánatot kérni így visszafeküdtem a padra és megnéztem N. pulzusát él-e még.
A nap hátralevő részét nem tudom, hogy éltem túl, csak az tudom hogy egy hideg zuhany után mély álomba merültem a kényelmes ágyamban .Olyan este 8 körül ébredtem. Megnéztem az órarendet, ami azt írta holnap nulladikkal kezdünk ráadásul tesivel. Ez szadizmus. Nálam már az is teljesítmény, ha reggel eltalálok a WC-ig nem hogy 7 óra előtt tesizzek, arról nem is beszélve hogy 42 órám lesz egy héten plusz a szalagavatóra felkészítő táncpróbák. A szüleim nem dolgoznak 42 órát egy héten, ezért már fizetniük kéne. Ez az év igencsak szívás lesz.