Vörös esőcseppek. Vért sír az Ég. Mezítelenül az Apokalipszisben- itt állok, egy haldokló világ közepén. Emlékek villannak fel. Olyan értelmetlennek tűnik az egész.
Kriptabűz. Hullák körülöttem. Ismerős arcok. Halott arcok.
Sikolyokat hoz a szél. Ott még dúl a harc. Rekviem a pusztulásért.
Eldobom a kardomat. A véres penge eltörik. Hullik tovább a véreső.
Kárhozott lelkek táncolnak körülöttem. A Tüzes Tó hullámai a testüket nyaldossák. A kezüket nyújtják, segítségért könyörögnek.
Bukott angyalok a földön. Elhamvadt angyalszárnyak. Bemocskolt fehér köpönyeg.
Könnycseppek a földön. Sikolyok a szélben. Vér az égben.
Leülök a földre és várok. Várom a holtak feltámadását. Várom a Végítélet óráját. Várom az
Úr jöttét.
Mint egy rémálomban. Káosz. És az eső tovább csepereg. Fekete hajam tiszta vér. Fehér arcom tiszta vér.
Vörös az ég, vörös a föld. Lángol a világ. Egyedül maradtam, tiszta szívvel. És várok.
Egy könnycsepp folyik végig az arcomon. Elbuktam. Nem teljesítettem a küldetésemet. Nem Üdvözülhetek. Még meg kell találnom az Élet Értelmét.
Odébb tolok egy holttestet. Valaha a bátyám volt. Most felismerhetetlen húskupac. Az ő lelke már messze jár. Utána repülnék, de nincsenek szárnyaim.
Itt ülök és zokogok az Elmúlásban. A Halál körülöttem lépked fekete köpenyében. Egyre közelebb…egyre közelebb…
- Nem tudom… nem tudom…- Sírok fel.
- Pedig könnyű.- Ő így felel.
- Elbukom, elbukom!
- Nem olyan szörnyű.
- Félek, vérzek!
- Élek, Érzek.
- Te Holt vagy. Nem létezel.
- Mikor felragyog az utolsó fény, csak akkor tűnök el.
- S hamvaid szét hordja a szél?
- Vele lelkem hazatér.
- Miért mondják, hogy Gonosz vagy?
- Mert fáj nekik az élet, fáj nekik a fagy. - A kaszáján megcsillan a lenyugvó nap. Vérvörös. Ökölbe szorítom a kezemet, hullnak könnyeim, a semmibe hullnak.
- Menjünk.- Szól a Halál.
- Nem, nem, még érzem, még, csak egy pillanat… Megtalálom, esküszöm!
A hegyeken túl a harc véget ér. Csend lesz. Elalszik a világ. Mély, örök álomba merül. A nap
lenyugszik. Sötétség borul a tájra, fekete leplével betakarja a holtakat. Fölkél a Hold. Esik az eső. Nem tudom, miért ülök itt. A Halál átölel és azt suttogja:
- Mi tart itt, kedvesem?
- A Remény, hogy meglelem…
Felragyognak a csillagok. Felnevetnek az angyalok. Fény. Öröm. Feltámadás. Megfejtettem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
gezu98:
Kicsit furcsa, de nekem bejött...
2025-05-24 20:38
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
Hirtelen ágrecsegést hallottak. Felkapták íjaikat, hogy rögtön lőni tudjanak a medvére. De a bokrokból három ló tűnt elő. Az egyiken Nabaha, a másikon Jeny ült a harmadikat meg kötőféken vezették. A két lány teljesen ki volt pirulva. Ruhájuk rendezetlen volt...
Hozzászólások
Olvastam volna még tovább.. kicsit hosszabban.. :no_mouth:
A.
nekem tetszik...és engem "megszólított".. :hushed:
A.