Erőszakolásom története

Szerda van. Felkelek. Mint minden hétköznap reggel, felöltözök és elindulok munkába.
Segédmunkásként dolgozom építkezéseken. Jelenleg egy gyárépületet húzunk fel.
Azt hiszem, valami tv-ket forgalmazó cégnek. Mint minden reggel, a közeli kocsmában találkozom a munkatársaimmal. Se feleségem, se gyerekeim, se családom, senkim sincs, szemét melót végzek és egy 25 négyzetméteres lakásban lakom, azt is bérelem. Nincs semmi értelme az életemnek, ezért úgy tervezem, hogy ez lesz életem utolsó napja. Minek huzzam tovább?
Már tegnap este így aludtam el, és ha ma lesz az utolsó nap, hát ünnepeljük meg! Minden barátomat meghívtam 1 sörre és 2 felesre. Persze, mindenki megköszöni meg nagyon hálás az
ingyen piáért. Annyira persze nem a barátaim, hogy megkérdezzék, hogy miért fizetek nekik.
Nem érdekli őket, csak az, hogy egy nap végre olcsóbban berúghatnak. Elindulunk melóba, 1-2 ember már dülöngél. Én is ilyen voltam, de a mai nap más! Én is megittam persze a részem, de nem akarok berúgni.
Ma nem!

A munkát szépen csendesen elintézem, ebédszünetben persze nem eszem semmit, mint általában.
Minden pénzemet eliszom. Senki vagyok, miért éljek?

Délután 4 óra. Vége a munkának. Végre! Ne féljetek, életem utolsó napján sem dolgoztam magam halálra.
5-re hazaérek, írok egy levelet. Hátha valaki elolvassa. Ezzel elszenvedek kb. 2 órát, ugye a jó megfogalmazás és a helyesírás is fontos! Gondoltam alszom egy kicsit, mert már most kezd fájni, hogy nincs bennem a megfelelő mennyiségű pálinka. Nem tudok aludni, elforgolódom az ágyamban este 10-ig, aztán irány az utca.
Mára más tervem volt, mint a berúgás. 2 hónapja nem voltam nővel és akkor is csak egy olcsó, dagadt kurvával. Hát nő kell nekem és nem akármilyen! Kerek popsi, nagy cicik, jó combok és helyes arc! Az sem érdekel, ha ő nem akarja. Nincs pénzem, fizetni nem tudok érte, viszont van egy késem amivel sok mindenre rá lehet venni az embereket. Elindultam hát.

Egy sötét helyet kerestem magamnak, ahol megvárom, míg valami szebb nőcske arra jár. Teljesen fel voltam már izgulva. De nem csak a nőhiány izgatott fel, hanem a tudat, hogy most bünös dolgot fogok elkövetni.
Megjött! Helyes lány. Kb. 170 cm magas, 50 kiló. Max. 18-19 éves. Éppen megfelelő. Megállt egy villanyoszlop alatt. Rendesen kivilágított helyen, de nekem csak oda kell menni és be kell rángatni a sötét bokorba. Úgyse jár már erre senki, nyugodtan visíthat, gondoltam. Elindulok felé, látom, hogy észrevett és fél. Nem vagyok túl jól szituált,
megértem, hogy reszket. Csak engem néz, semmi másra nem figyel. Benyúl a táskájába és keres valamit.
Feltételezem gázspray, de nem a telefonját. A hülye kurvája, hát nem sejt semmit? Felhív valakit...

Elég messze voltam még tőle. A hátam mögött meghallok egy telefoncsörgést. Lelassítottam, de nem fordultam meg. Nem volt messze a hang forrása, de lépteket nem hallottam, erre látom, hogy elviharzik mellettem egy nagydarab férfi, egyenesen a nő irányába. Ölelés, csók... "Nah, erről lemaradtam! -gondolom magamban.
Visszamegyek a megfigyelőállásomba, mostmár tényleg nincs itt senki. Hallok valami fura hangot. Talán babakocsi?
Nem, nem hiszem. Ki az az őrült, aki ilyenkor, ilyen sötét és veszélyes helyen Egyedül a gyerekével mászkál. Mégis van ilyen! Ez a nő is elég helyes, a gyerek meg úgyse tudja, hogy miről van szó, ameddig babakocsiban van, nem fog fel sokat a külvilágból. Odarohanok a nőhöz és megfogom a fenekét. "Ez jó lesz." -ezt a mondatot talán ki is mondtam.
Nem tudom.

Már nagyon kívántam egy nedves puncit. Nem érdekelt, hogy kié vagy mié! Átkaroltam a nőt és megfogtam a babakocsit és szépen hármasban elmentünk arra a sötét helyre, ahonnan jöttem. A nő nem nagyon akart jönni, a babakocsi utasa meg úgy 2-3 hónapos lehetett, nem nagyon érdekelt. Persze a nő a gyerekért aggódott. Nem is gondolta, hogy mit akarhatok tőle. Megfogtam a cicijét. Nah, ekkor kaptam egy pofont, ez nagyon nem tetszett, visszaütöttem. A nő lerogyott a földre, biztos ami biztos elővettem a késem és a torkához szorítottam, hogy mégse legyen olyan hangos.

Letéptem róla a szoknyáját és a blúzát. Félretoltam a bugyiját és behatoltam. Fájt, de élveztem. A fájdalom hirtelen átváltott élvezetbe. Éreztem, hogy egyre nedvesebb. Nem mert sikítani. Nem csinált semmit csak sírt és becsukta a szemét. Biztos neki is fájt, de hát az kit érdekel ilyenkor. Éreztem, hogy egyre nedvesebb. Lenyúlok, hogy mégis mi az. Megnézem a kezem és csupa vér, szerencsére nem én vagyok. Pumpálom egyre erősebben, ár nem érdekel a külvilág, csak nyögök, érzem, hogy hamarosan elmegyek. A ribanc egyre hangosabban sír. Adok neki egy pofont, hogy hallgasson el, de ez nem segített. Sajna nem találtam el a kis görcsöt.
A gyerek is elkezd bömbölni. Eldobom a késemet a babakocsi irányába, hátha eltalálom és elhallgat.

Lépteket hallok! Lehet, hogy valaki meghallotta. Elkezd sikoltozni, már ez sem tud érdekelni, jön az érzés, megfeszül a derekam és a péniszem, gyorsulnak a léptek a nő meg sikít. Elkezdődik az orgazmusom az első "lövés" a nőbe megy.
Ebben a pillanatban irtózatos fájdalmat érzek az arcomon. Legurulok a nőről, kicsit megzavarodtam. Megérintem az arcom és rápillantok a kezemre. Vér. Ez az enyém. Érzem, hogy ömlik az orromból, a számból és a szemüregemből.
Körbenézek, hogy mi a fene volt ez. Meglátom ugyan azt a férfit, aki az előbb a fiatal lányhoz ment, feltételezem, hogy a barátja. Távolabb a lányt is meglátom. Jól összefogtak a rohadt szemetek ellenem. A férfi felsegíti a nőt, addigra odaszalad a lány is, hogy segítsen neki. Látom, hogy a srác elindul felém. Véres a térde. Ez eléggé kivehető volt, mivel fehér nadrág volt rajta. Gyorsan az arcomhoz kapok, hogy legalább azt ne találja el megint.
Úgy tűnik, hogy túl erősen kaptam az arcomhoz a kezemet, mert éreztem, ahogy az arccsontom elcsúszik elmozdul.
Ebben a pillanatban minden fekete lesz és csak azt hallom, ahogy a fejem a füvön pattan egyet.

Másnap a kórházban ébredek, le vagyok kötve az ágyhoz. Egyedül vagyok a szobában.
Zsibbad az arcom és a farkam. Az arcom az érzéstelenítőtől, gondolom. De hogy a farkam mitől. Még meg sem tudom nézni. Végre itt a doki, megkérdezem tőle.

- Doktor úr, mi történt velem?
- Először is, eléggé nagy erővel fejbe térdelték. Aztán...

Itt megállt a doki, csak később tudtam meg, hogy miért:

- Mondja már! Miért zsibbad a farkam?
- Érzéstelenítettük, hogy el tudja viselni a fájdalmat.
- Miféle fájdalmat? Nem érzek semmit.
- Pontosan ezért kapta.
- ELÁRULNÁ, HOGY MI TÖRTÉNT? -üvöltöttem

Az orvos elgondolkodik. Én egyre idegesebb vagyok. Megszólal végre:

- Maga mit csinálna azzal az emberrel, aki megerőszakolta a barátjának a feleségét?
- Ott helyben kiherélném, az biztos.
- Na, látja... Nem is olyan nehéz kitalálni!
- De ne aggódjon, mindent megtettünk, hogy ne vérezzen el. Maga lesz a legfinomabb kis köcsög a sitten, az biztos!

Ezután a mondat után, sarkon fordult és elviharzott. Az ajtó becsukódása előtt láttam, hogy 2 rendőr van kint.

Nem nehéz kitalálni, hogy ezek után mi történt. Bíróság, elitélés. 10 év fegyház. A bírónak és az ügyésznek nagyon nem tetszett, hogy egy anyukát erőszakoltam meg a gyereke szeme láttára. Soha többet nem kívántam a szexet.
A dokinak is igaza volt a börtönnel kapcsolatban, de ezt senkinek sem vallottam be! Mivel nem volt senkim, és még a "barátaim" is csalódtak bennem, amiatt amit tettem, tényleg egyedül voltam. Így lehetetlen volt megtalálni azt a fószert aki ezt tette velem. 7 hónap után felakasztottam magam a börtönben. Sosem volt értelme az életemnek!
Csak tönkretettem másokét. Azelőtt a bizonyos nap előtt kellett volna meghalnom! Sebaj, így alakult. Megérdemeltem!

Ezennel szeretném kijelenteni, hogy a történetnek semmi igazságalapja nincs. Semmi közöm hozzá, és csak a pihent agyam szüleménye.