Eltemetve

Az ágyban fekve simogattam magam, miközben a kedvenc fantáziám járt az agyamban. Még tinédzserkoromban láttam a moziban egy filmet, amiben egy nőt élve eltemettek. Azóta is sokszor gondoltam arra, hogy milyen lehet a sekély sírban feküdni, miközben hull a föld a testemre. Amikor a tengerparton homokkal betemetősdit játszottunk, elélveztem. Emlékszem a zavaromra, amikor kiástak, felálltam és a homok megtapadt a fürdőruhámon a nedves ágyékomnál.

Ma már csak a fantáziálás maradt. A férjem és én válófélben voltunk. Igazából nem tudom, hogy mit tettem, amitől ennyire meggyűlölt, de biztos vagyok benne, hogy végezne velem, ha büntetés nélkül megtehetné.

Másnap a leveleket átnézve úgy tűnt hogy az életem újabb mélyponthoz ért. A bank el fogja venni a házat. A férjem biztosan nem segít ki. A szüleim háza volt és szerettem volna a 15 évvel fiatalabb húgomra hagyni, ha majd eljön az idő. Legszívesebben meghaltam volna. Az érzés egy ötletet adott. Ha meghalnék, az életbiztosításom fedezné a tartozásomat és még maradna is valamennyi a húgomnak. Tudtam, hogy egyedül nem lenne merszem megtenni. Segítségre van szükségem. A gondolataim visszatértek az előző éjszakára. Ha már úgyis megtörténik, azt is tudom hogyan szeretném, hogy megtörténjen.

Leültem és írtam a férjemnek egy levelet. Vázoltam a helyzetemet, és elmondtam, hogy szeretném ha az egyik éjszaka elrabolna és élve eltemetne, persze csak azután, miután megfelelő alibiről gondoskodott magának. Ajánlottam is egy helyet, ahol senki nem találna meg később. Remegett a kezem, amikor leragasztottam a borítékot és bélyeget tettem rá. Kíváncsi voltam, mit fog gondolni, amikor elolvassa. Vagy nevet az egészen, vagy izgatottá teszi a kínálkozó lehetőség.

Két nappal később eljött az általam kért dátum. Semmilyen visszajelzést nem kaptam. Abban sem lehettem biztos, hogy megkapta-e a levelet. Talán az ügyvédjéhez vitte, hogy felhasználhassa ellenem. Egész nap takarítottam és a dolgaimat tettem rendbe, hátha mégis úgy dönt, hogy követi a tervemet. Ránéztem a húgom fotójára. Hiányozna nekem és én is neki. Az ő kedvéért történne az egész, de egy kis önérdek is volt: átélhettem volna a fantáziámat.

Este 10 volt és semmi nem történt. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a férjem nem fog segíteni. Rettegve gondoltam arra, hogy a levél már az ügyvédjénél van. Elhatároztam hogy nem várok tovább és lefekszem. Az ágyban a tervemre gondolva simogattam magam és egy kisebb orgazmus után álomba merültem.
Arra ébredtem, hogy egy kéz van az számon és egy maszkos férfi magasodik fölém. Közölte hogy maradjak csendben, vagy azonnal végez velem. Felismertem a férjem hangját. Jól gondoltam, hogy a legszívesebben megölne, ha tehetné. Közölte hogy meg se szólaljak, mert hallani sem akarja a hangomat többé. Egy rövid kötéllel hátrakötötte a kezeimet, majd összekö-tözte a bokáimat. A vállára dobott, mint egy zsákot. A válla a gyomromba fúródott és kiszorí-totta belőlem a levegőt. Ahogy vonaglottam, hogy lélegzethez jussak, tudtam, hogy ez még csak ízelítő abból, ami vár rám. Kivitt a házból és betett a kocsim csomagtartójába. Amikor lecsukta a tetőt, teljes sötétség vett körbe. Az autó mozgásba lendült és én azon gondolkoz-tam, hogy miért a csomagtartóba tett, amikor tehetett volna a hátsó ülésre is. Valószínűleg ezzel is kínozni akart. Tudtam, hogy körülbelül egy óra az út az általam kiszemelt helyig. Mi-re odaértünk, alig maradt levegőm. Újabb emlékeztető arra, ami vár.

A kocsi megállt és a csomagtartó kinyílt. Újra a vállára vett és bevitt az erdőbe. Negyed órát gyalogoltunk a zseblámpája fényénél, mire célhoz értünk. Kíméletlenül a földre dobott. Tudatosult bennem, hogy ma este minden dühét ki fogja élni. Csak egy hálóing volt rajtam és a puncimon éreztem a hűvös esti szelet. Ekkor tűnt fel, hogy teljesen benedvesedtem. Néztem ahogy az ásó a szűz földbe merül. Néztem ahogy nő a földhalom a sírom mellett. Néztem ahogy az izzadtság végigfolyik a férjem arcán, ahogy kitartóan ás és időnként megküzd a környező fák gyökereivel.

Nem tudom mennyi időbe telt, de végül már derékig állt a gödörben. Kimászott és hozzám jött. Nem emelt fel, hanem a földön vonszolt a gödörhöz. Áthúzott felette. Először az összekötözött lábaim érték el a gödör alját egy tompa puffanással, ezután a testem többi részét is végigfektette a sírban. Felkapta a zseblámpáját és engem otthagyva, a kocsi felé indult. Talán meggondolta magát és egyszerűen így itthagy. Pánik öntött el, ahogy arra gondoltam, hogy a saját síromban fogok éhenhalni. Szinte mókás volt, hogy egész idő alatt egy szót sem szóltunk egymáshoz. Mintha a házasság alatt mindent megbeszéltünk volna már, amit lehet. Észrevettem, hogy telihold süt a szemembe. Szokatlanul világos volt minden. Még a sírom egyes részleteit is ki tudtam venni. Korábban nem tűnt fel, de valamit éreztem a hátsómba nyomódni. Mocorogni kezdtem és határozottan éreztem, hogy van ott valami. Ha nem lenne ilyen érdes, még élvezném is. Próbáltam kitapogatni. Egy gyökér volt.

Új fényforrás vonta el a figyelmemet a gyökérről. A fény hamarosan hozzám ért. A férjem volt. Egy nagyobb lámpást és egy tükröt is hozott magával. A tükröt úgy állította be, hogy láthassam magam. Majdnem elélveztem a látványtól. Erről a látványról álmodoztam már időtlen-idők óta. A férjem hirtelen beugrott a gödörbe. Megragadta a hálóingemet és széttépte, majd kirántotta alólam. Próbáltam arrább tekergőzni, de a sír túl keskeny volt. Úgy gondoltam, hogy ez a bosszantó apróság nem sokáig fog zavarni. A hálóing hiányában a hűvös éjszakai levegő hatására megmerevedtek a mellbimbóim. Lenéztem a testemre és nem értettem, hogy miért gyűlöl ennyire. A legtöbb férfi örülni, ha a feleségének olyan teste lenne mint nekem. Majdnem megkérdeztem, de végül úgy döntöttem, hogy nem rontom el a dolgot. A fér-jem levetkőzött és rámfeküdt. Merev pénisze azonnal nedves puncimba csúszott. A nyögéseink a fák között visszhangzottak. Nem tartott sokáig, amíg mindketten elélveztünk. Utána a férjem felállt és kimászott a gödörből. A szeretkezés döbbentett rá, hogy még érez valamit irántam, ha nem is sokat.

Hallottam a földbe vájó ásó csikorgó hangját. Az ásó megjelent felettem és föld borult a lábaim köré. Ez addig folytatódott, amíg mindkét lábam el nem tűnt. A hideg levegő után a föld határozottan melegnek tűnt. Úgy látszik a halál inkább meleg lesz, mintsem hideg. Az ásó folytatta a munkát. Láthatóan óvatosan került rám a föld. A testem lábaim feletti részét csak körbeszórta a férjem. Kíváncsi voltam, hogy csak az én fantáziám kedvéért nyújtja a dolgot, vagy a saját élvezete kedvéért.

A puncim eddigre teljesen elázott. Elképzeltem, hogy milyen nedves lehet a föld ott alattam. Bárcsak tett volna be egy vibrátort! De már késő a terven változtatni. Nyaktól lefelé most már vékony földréteg borított. Olyan volt mint egy takaró. Kellemes meleget éreztem először azóta, mióta kiemelt a csomagtartóból. Láttam hogy a melleim még kikandikálnak a föld alól. A férjem láthatóan fáradni kezdett. Nem lehetett könnyű munka a mozgatásom és az ásás. Az egyik mozdulatnál kicsúszott a kezéből az ásó és eltalálta a keblemet. Mióta elkezdtük, először láttam bocsánatkérést a tekintetében.

Tíz percet pihent és utána újult erővel folytatta a betemetésemet. A lábaim felett a föld már a sír pereméig ért és fokozatosan leejtett a nyakam felé. A puncimat föld töltötte meg, a hátsómba egy gyökér nyomult, de még így is elélvezésközeli állapotba kerültem. Szaporán kezdtem levegőt venni, részben a rajtam levő súly, részben a közelgő orgazmus miatt. Az élvezettől felsikoltottam. Ahogy kinyitottam a számat, hirtelen föld töltötte meg. Öklendeztem és köpködtem. Már majdnem sikerült megszabadulni az egésztől, amikor érkezett a következő adag. Ennek már csak a felét tudtam kiköpni, amikor a férjem egy csövet nyomott a számba. Tudtam hogy mi a célja. Életben akar tartani, amíg teljesen nem végez. Láttam ahogy közeledik az ásó. Becsuktam a szemem és a föld beborította a fejemet.

A férjem először szólalt meg, mióta ide jöttünk. Nem hittem a földdel borított füleimnek. Azt mondta, hogy megcsaltam és megérdemlem amit kapok. Fel akartam sikítani, hogy sohasem csaltam meg, de a cső és a körülötte levő föld némán tartott. Most már tudom, hogy miért gyűlöl, de nem tehetek ellene semmit. Legszívesebben feladtam volna a tervem hogy el tudjam neki mondani, hogy szeretem. Csukott, földdel borított szemmel feküdtem és sírtam. Átfutott az agyamon, hogy talán meggondolja magát és ki fog ásni. Amíg a cső a helyén van, reménykedhetek. A föld súlya nyomja ugyan a mellkasomat, de még tudok lélegezni.

Mostanra végeznie kellett. Vagy épp nekilát kiásni, vagy éppen leveleket és ágakat szór a síromra. Nem tudom mennyi ideig feküdtem a sötétségben, amikor éreztem hogy a cső megmozdul a számban. Először azt hittem, csak játszik velem, de azután hirtelenül eltűnt a cső. A szám megtelt földdel, mielőtt becsukhattam volna. A légzésem azonnal leállt. Megpróbáltam becsukni a számat, de lehetetlen volt. Hamarosan égető érzés jelentkezett a mellkasomban. Még ha meg is gondolja magát a férjem, már nem tud megmenteni. Ahogy az oxigénhiány miatt lassan elvesztettem az eszméletemet, még utoljára arra gondoltam, hogy a régi álmom megvalósult, de elvesztettem a szerelmemet. És a haldoklás könnyebb, mint korábban képzeltem.