A lélekvándorlásról gondolkodtam. Hiszek benne, vagy egészen pontosan, szeretném hinni, hogy lelkünk, halálunk után tovább él egy másik testben, de butaság. Lelkünk, mi, magunk vagyunk. A legnagyobb tünemény megismerni azt, de nem lehet. Mi formáljuk, illetve formálódik az magától, de mi töltjük meg emlékekkel, fájdalommal, örömmel, véleménnyel, érzésekkel. Ha testünk kimúltával, lelkünk, vagyis önmagunk, jellemünk, lényege, központja, átröppenne, egy testbe, akkor újra ott lennénk a rendszerben, ez olyan mintha a folyamat ismételné önmagát, az emberek pedig ugyanazok lennének más bőrbe bújtatva, és anélkül, hogy tudnák, ezelőtt már léteztek, de akkor meg mi értelme.
Vagy a lelkek olyan hatalmas teremtmények hogy teljes kiforrásukhoz, kialakulásukhoz, több testre van szükség? És persze több időre, mert a test megfárad, és végleg kimerül, viszont a lelkek olyan önálló talán halhatatlan lények, akik örökké "élnek", mindig egy testben megférkőzve? De hogyan döntik el hogy kibe költöznek bele? Érdekes.
Rájöttem az emlékek rosszak. Nincs kivétel, mindegyik. Kár hogy ekkora hatalmat kaptak életünkben, hogy nélkülük, jóformán nem lenne értelme az életünknek.
A rossz magától értetődően azért, mert ha eszünkbe jutnak, rossz érzés fog el minket. A képek belevésődtek a tudatunkba, és ezeket az emlékeket megelevenedve éljük át újra és újra. A szép emlékek viszont talán még kegyetlenebbek, mert ha eszünkbe jutnak a jó érzés mellett, a hiány szorongatja lelkünket. Tudni hogy elmúlt, nincs már, s de jó lenne, ha volna, ha még egyszer átélhetnénk. Persze nem mehetsz vissza és habzsolhatod be őket újra, hiszen utad előre néz, s ezt tudod is, de nehéz.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
Hozzászólások