Február 22. napján végleg kimondták a válást. Istenem, amikor megtudtam, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Sírtam volna, mert végülis megcsonkított családba fogom élni életem többi részét. De nevettem volna, mert végre mindenki, aki ebbe a családba él, és megvan a maga dolgával, nem kell mással foglalkoznia.
Épp a neten szörföltem egy fóruma amikor felmerült egy kérdés: Boldogság? Én mintha rutinos lennék ebbe boldogtalanság műfajba egyből rávágtam a válaszom: Köszönöm nem. Kiléptem az oldalról, mert nem akartam kérdészuhatagba keveredni.
Reggel álmosan keltem ki az ágyból. Csak csönd és téli sötétség ragadta el. Kimentem. Nem volt ki senki csak reggeli és egy levél, ami így szólt:
Drága Krisztikém!
Ma hamarabb kellett bemennem. Tudod, hogy mi a dolgod, de ha nem emlékszel, akkor elmondom: öltözz fel rétegesen (hideg van). Reggelizz meg. Fogmosás! Tudom, hogy szereted elsumákolni.
Vigyázz magadra és minden jót: Anyu
Jó hát legyen gondoltam magamban és a reggeli dolgok elvégzése után elindultam suliba. Ott fura némaság és kedvetlenség fogadott. Ennyire megártott a tél? Nem csak ma osztják ki a félévi eredményünket. Ilyenkor mindenki izgult, ezért ennyire lehangolt a hangulat. Hú már csak pár perc és sorra kerülök az édesded tanulmányi eredményemmel.
- Krisztina - mondta hangosan és tömény szigorérzette a tanárnőm.
- I..igen - szóltam és berezengtem az idegességbe
- Hmmm! Hát Kriszta ez egy erős bizonyítvány de van rajta csiszolni.
Hú én ott annyira megkönnyebbültem...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Életem a múltban a jelenben és a jövőben: 5. rész : Boldogság? K
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások
Több hónapja olvasom már a Mellesleg oldalt, és a jobb történeteknél a hozzászólásokat is. Mivel jómagam már egy ideje nem írok, nem éreztem úgy, hogy regisztrálnom kellene, főleg nem hozzászólnom, hisz kibicnek semmi se drága ugye...
Ezt azonban nem tudtam szó nélkül hagyni. Az, hogy valaki valamihez nem ért, de mégis csinálja, mint te az írást, kedves Staceee, hát istenem, nem ritka eset. Az, hogy valaki nem csak a fogkefével, de a helyesírási szótárral sincs barátságban, szomorú, szomorú. Ám ha valaki feltárja gondolatait a nyilvánosság színe előtt, akkor bizony tessék már elviselni a kritikát. Mert ez egy ilyen műfaj, ha nem tetszik, tessék naplót írni, az műfajából eredően titkos, és senki nem bánt érte.
Egyszerűre lefordítva, nem az a tanulság, hogy ha nem tetszik az írás, nem kell olvasni. A tanulság az, hogy ha nem tetszik a kritika, nem kell írni...
Mondom ezt annak ellenére, hogy vizsgára készüléssel töltött unalmas és ingerszegény napjaim ragyogó színfoltja volt a történeteidhez fűzött hsz-ek olvasása, amit minden hozzászólónak ezúton is köszönök! :wink:
Olyan jo dolog anyazni! Egyeseknek mas dolguk sincs, meg egyebkent is ez egy "szep emberi tulajdonsag", igaz -e?
Akinek nem inge ne vegye magara.