3. rész utolsó telem a kakkuk utcában
Egyre telnek a napok a téli szünet kezdetéig már csak 5 nap... csak 4... még 3... alig 2... még1..
- Téli szünet - mondtam álmosan kilépve a szobám ajtaján.
- Neked is jó reggelt! - szólt anya épp a reggeli kávéját szürcsölve. Amint megitta a számra istenített italt, azon nyomban felkelt bement az előszobába, felhúzta a cipőjét, felvette a kabátját és egy hangos "sziával" köszönt, és már itt se volt. Ma rossztevő gyerekként kihagytam a fogmosást, felöltöztem és leültem gépezni. Ez így ment egészen dec. 23-ig. Akkor anya kelltet már nyolckor, hogy kelljek fel, mert nagy háztakarítás lesz.
- Na - mondtam magamba - csak ez kellet nekem, egy jó kis takarítás!
Kipattantam az ágyból, megreggeliztem - mivel anya otthon volt, most kivételesen fogat mostam - és mint egy katona a parancsra várva, álltam anya előtt. Egy hosszú fáradsággal teli nap után már szinte beestem az ágyba.
Másnap már egy kicsit boldogan kelletem, felöltöztem, el kezdtem a reggeli dolgaimat. Egyből apa jött értünk, és átvitt a másik nagypapámhoz. Egy hosszú hangulatos délután után elmentünk anya szüleihez, ott is jól elvoltunk. Aztán jött az este, apukám anyukájánál töltöttük az este nagy részét. Majd lementünk a lakásba, beraktunk valami karácsonyi cd-t és beszélgettünk vidáman, mégis éreztem a megmeredő szomort az érzéseink között...
4. rész: Kellemes napok után visszarázódás az életbe
A téli szünet utolsó napján úgy éreztem maradnék még még egyszer meghallgatnám azt a számot az frissen kapott mp3 lejátszómról még egyszer meghallgatnám azt a cd... De el kell jönnie ennek a napnak, mert nincs mit csinálnom.
Reggel hát nagyon rosszul ébredtem, fáj a fejem, és még nincs reggeli, hiszen anya csak fél hétkor kell. E tudattal ültem fel az ágyamra, egy hatalmas ásítással egybekötve. Végül arra jutottam, hogy felöltözöm, csendben átmentem a fürdőszobabába fésülködni, egyebek. Anya is szinte félholtan jött ki a szobájából, és a konyha felé irányult. Valószínűleg nem vett észre, de utánamentem és hangos "jó reggeltel" köszöntem neki. Hú! Majdnem kidobta a kávéscsészét a kezéből.
- Jó reggelt Kriszti! Hát veled meg mi történt? Itt vagy ruhába, megfésülködve, biztos, hogy nincs bajod?
- Nincs semmi bajom, csak nem bírtam aludni, jó, ha nagyon indulni akarsz, akkor majd menj. Én meg megyek a bíróságra - mondta furcsán, boldogan, gúnyos mosollyal az arcán.
- Ennyire örülsz neki? - mormoltam.
- Igen, végre vége az egésznek. Tudod egy kicsit megkönnyebbültem...
Anya szavaival mentem suliba. Hmmm nem rossz, anya túl van ezen. A nap, mint a többi nap suliban, mindig unalmas szüneteken kívül.
Anya azzal fogadott, hogy valószínűleg február 22-én kimondják a válást, és jövő héten átvisz megnézni lakást, ahol életem új fejezete kezdődik...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Életem a múltban a jelenben és a jövőben: 3. - 4. rész
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Hirtelen ágrecsegést hallottak. Felkapták íjaikat, hogy rögtön lőni tudjanak a medvére. De a bokrokból három ló tűnt elő. Az egyiken Nabaha, a másikon Jeny ült a harmadikat meg kötőféken vezették. A két lány teljesen ki volt pirulva. Ruhájuk rendezetlen volt...
Hozzászólások
Nincs fogmosás (csak ünnepekkor), egész nap döglesz, és nem csinálsz semmit, érzelmeid vagy nincsenek, vagy nem tudod leírni... (na jó, elhintve akad néhány megmeredő szomor)
Tényleg. És még zombik is vagytok, az egész család, remélem, ez öröklődik..
Beléd szerettem.
Aki nem tartja magát a legjobbnak, nem tartozik a legjobbak közé! :smile:
A téli szünet utolsó napján úgy éreztem maradnék még még egyszer meghallgatnám azt a számot az frissen kapott mp3 lejátszómról még egyszer meghallgatnám azt a cd... --- ez a mondat egyszerűen gyönyörű. Teljesen és totálisan értelmezhetetlen, de valahol mégis sejti az ember, hogy mit akarsz mondani. Amúgy az élet már csak ilyen kegyetlen. A téli szünet véget ér, de nyugi, az ajándékokat nem kell visszaadni (csak az olyan rossz kislányoknak, akik nem mosnak rendesen fogat...), így hallgathatod még az új mp3 kütyüdet meg a cédédet is. Mondjuk éjszakánként, amikor megmerevedik a szomor a teliholdas égbolton...
De el kell jönnie ennek a napnak, mert nincs mit csinálnom. --- bizony, bakker, el kell jönnie, ez már csak így megy. Kemény. Főleg, ha nincs mit csinálnod. Azt mondjuk nem tudom, hogy ez most konkrétan jó-e vagy rossz, de mindegy is. Mondjuk... nem tudom, most így hirtelen... fogat mostál már????
Reggel hát nagyon rosszul ébredtem, fáj a fejem, és még nincs reggeli, hiszen anya csak fél hétkor kell. E tudattal ültem fel az ágyamra, egy hatalmas ásítással egybekötve. Végül arra jutottam, hogy felöltözöm, csendben átmentem a fürdőszobabába fésülködni, egyebek. --- Nyilván nem aludtál megint eleget, szentem. Vagy másnapos vagy a sok karácsonyi tojáslikőrtől és ánizstól, amit elszopogattál stikában. Amúgy tök jó, hogy anyud csak arra KELL reggel fél 7-kor, hogy reggelit csináljon, de másra és máskor nem. Ja, hogy azért nincs reggeli, mert anya később KEL majd fel??? Bocsesz... akkor ezt kellett volna írni...
Anya is szinte félholtan jött ki a szobájából, és a konyha felé irányult. Valószínűleg nem vett észre, de utánamentem és hangos "jó reggeltel" köszöntem neki. Hú! Majdnem kidobta a kávéscsészét a kezéből. --- gondolom, hogy örülhetett neked a szerencsétlen. Éppen zombizik reggel, a konyha felé veszi az irányt (hányszor kell még leírni, hogy irányulni mást jelent???), nyilván reggeli áldozatot akar bemutatni a Nagy, Fekete Kávéistennek, erre te eldobatod vele a zsolnay-t. Kár érte. Amúgy hova dobta majdnem? Hozzádvágta? Nem lennék meglepve, én reflexből hajítottam volna...
- Jó reggelt Kriszti! Hát veled meg mi történt? Itt vagy ruhába, megfésülködve, biztos, hogy nincs bajod? -- Gyermekem, egyszülött magzatom, biztos jól vagy??? Nem vagy kócos és pizsama helyett is utcai ruha van rajtad. Biztos te vagy az??? Jézusom, te mostál fogat???? Ja, nem... Jólvan, akkor ez mégiscsak te lehetsz Krisztikém...
- Nincs semmi bajom, csak nem bírtam aludni, jó, ha nagyon indulni akarsz, akkor majd menj. Én meg megyek a bíróságra - mondta furcsán, boldogan, gúnyos mosollyal az arcán. --- Itt majdnem félrenyeltem a kakaómat, mert azt hittem, hogy te mész a bíróságra. Aztán rájöttem, hogy csak elfelejtettél szóközt, vesszőt, új bekezdést, gondolatjelet, és egyéb olvasást és értelmezést megkönnyítő nonverbális jelrendszert használni. Semmi gond. Biztos mert nem aludtál megint. (szedsz valamit????) Lassan kezdem megszokni és már nem merevedik a szomor az arcomra sem.
- Ennyire örülsz neki? - mormoltam.
- Igen, végre vége az egésznek. Tudod egy kicsit megkönnyebbültem... --- Halleluja. Megkönnyebbülni jó. Főleg, ha végre vége az egésznek, és közös karácsony is csak egy év múlva lesz megint.
Anya szavaival mentem suliba. --- Azt hittem gyalog, vagy a nagyi kocsijával. Esetleg anya szavain töprengve...
Hmmm nem rossz, anya túl van ezen. --- Nézzük a jó oldalát. Mindennek van. Én pl. mindjárt túl leszek a történeteden. Utána elmegyek fogat mosni. Nem mintha nem mostam volna reggel, de akkor is. Szeretek fogat mosni. :)))
A nap, mint a többi nap suliban, mindig unalmas szüneteken kívül. -- legmélyebb hódolatom, kedves szerző. Akárhogy próbálom, nekem nem jönnek össze az ilyen mondatok. Pedig nagyon szeretném. Taníts, kérlek!!
Anya azzal fogadott, hogy valószínűleg február 22-én kimondják a válást, és jövő héten átvisz megnézni lakást, ahol életem új fejezete kezdődik... --- Remélem arról is írsz majd. Alig várom... :)))