Elbeszélés 1. rész

Kezdjük az alapoknál. 20 év körüli, nagyvárosi diáklány vagyok, aki rendszeresen bulizik, iszik, és könnyű drogokkal is él. Ami tudom, hogy nem okos dolog, de mégis mikor éljen az ember, ha nem most?
Első igazi buli élményem összeköthető az első "szexuális" élménnyel is.
A középiskolás éveim elején jártam. A városban és a suliban is rengeteg ismerősöm és barátom volt, sosem volt különösebb gondom az emberek megnyerésével. Mióta az eszemet tudom, a legtöbben keresték a társaságom.
Ekkoriban már jócskán sikerült rászoknom a cigire, a füvet már próbáltam egyszer-kétszer, és az alkohollal is találkoztam. Tehát tettem, amit minden "lázadó" kamasz tesz. Természetesen ekkoriban én magam se tudtam, mi ellen lázadok.
Délután volt, és az egyik romkocsma kávézó részén volt mindig a gyülekező hely. Rengeteg ismerős tobzódott ott már akkor. Egy csomó velem egykorú ember, egy adott társaság, a helyi királyok. Akkoriban talán a mai "hipszterekkel" lehetne összehasonlítani. A fiatal fővárosi liberalisták legifjabb generációja, ambíciókkal, elképzelésekkel, véleménnyel. Persze visszagondolva ezek mind hibásak voltak. Ha valaki nem ismerte a Nirvana-t vagy a Blur-t automatikusan kívülállónak számított.
Ekkoriban már néhány hónapja jártam az első fiúmmal. Igazi főnyereménynek számított. Egy alter együttes gitárosa, ráadásul már harmadéves egy elitgimnáziumban, és talán a legfontosabb, az éjszakai élet császára, ebben az elzárt miniuniverzumban, amit mi magunk kreáltunk.
Már ő és a barátai is ott voltak a kávézóban. Az első néhány sörön már túl voltak, és az asztal alatt körbejárt a vodkásüveg, mindenki előtt narancs Pallmall és ezüst Marbi. Emlékszem akkoriban még az 500 forintot sem ütötték meg.
Mindenki lelkesen fogadott, helyet csináltak nekem a kanapén, kínáltak cigivel, sörrel és töménnyel. Az akkori barátom Zalán persze úgy tett, mintha ott se lennék. Mindig ezt csinálta, nappal, tisztán, csak egy lány a társaságból, éjjel pedig le se lehetett vakarni rólam. És én annyira naiv és ostoba voltam, hogy ezzel tökéletesen beértem. Sőt vártam arra, epekedve, hogy végre kezdődjön az igazi buli, és "igazi" pár legyünk.
Ezen az éjszakán ez egy kicsit máshogy alakult. Amit úgy vártam nem következett be. Zalán annyira csattra vágta magát, hogy már este tízkor a szórakozóhely előtt hányt egy padon. Ezen igazán meg se lepődtem, ekkoriban ez volt a normális, ha valaki éjfél után még talpon volt, legendák övezték körül.
Az egyik legjobb cimborája, Dani próbált fikarcnyi életet kihozni Zalánból. Leültem "lovagom" másik oldalára, és megpróbáltam segíteni, kérdeztem, hogy hozzak e vizet, vagy bármi mást. Ekkor találta ki Dani, hogy menjünk el a közeli Mekibe, vegyünk valami kaját Zalánnak, és legalább mi is kicsit tankolunk az éjszakára.
A kajálda nagyjából negyedórányi sétára volt, enyhén ittasan akár félóra. Plusz Dani magával hozott egy üveg Hubertust, amit sikeresen el is pusztítottunk az oda-vissza úton. Szóval közel voltam ahhoz, hogy olyan állapotba kerüljek, mint Zalán.
Mire visszaértünk a társaság nagy része szublimált, és nem tudtuk hova. Kérdezősködtünk, próbáltuk elérni őket telefonon, de semmi.
Dani mondta, hogy a nővére albérlete csak néhány sarokra van onnan, menjünk fel, biztosan van sör, nézünk egy filmet és akár ott is aludhatok. Ez számomra akkoriban hihetetlenül jól hangzott, nem tudtam, hogyha egy srác egy buliból magához invitál egy lányt, az automatikusan dugást jelent, ezért is mentem bele azonnal.
Útközben pedzegette a témát, hogy Zalánnal voltunk e már együtt úgy, én pedig nem akartam, hogy a pasimról, életem nagy szerelméről, a minta barátról aljas pletykák terjedjenek, hogy hónapok alatt nem tudott ágyba vinni. Ezért azt válaszoltam, hogy természetesen.
Felértünk a lakáshoz, nem volt otthon senki, de a kulcs a lábtörlő alá volt becsúsztatva. Dani igazi úriember volt. Lebaszott elém egy sört, bekapcsolta a tévét, és elfeküdt az ágyon. Én a fotelbe telepedtem elkezdtem kortyolgatni. Próbáltam a képernyőt figyelni, de ugrált a szemem előtt. Tudtam, hogy mocskosul berúgtam, de nem akartam elfogadni. Dani fordult hozzám, és mondta, hogy feküdjek le mellé nyugodtan, ha álmos vagyok. Levettem a zoknit és a pulcsit és rövidnadrágban, atlétában leraktam magam mellé a kétszemélyesnek nem éppen nevezhető ágyra. Már majdnem elszenderedtem, amikor éreztem, hogy a fenekemet fogdossa. Egy gyenge "nemá"-ra futotta. Tudtam mi következik, ekkor már tudtam. Tetszett nekem ez a srác, kívántam, vagy éreztem e azt a bizonyos szikrát? Nem, egyáltalán nem. Akartam e szexelni? Igen. Hajtott a kíváncsiság, tudni akartam milyen lehet az a dolog, amiről mindenki beszél. Tényleg annyira varázslatos e, és jó, ezért belementem a játékba. Csókolóztunk azon a kicsi ágyon, bénáztunk, kapkodtunk. Ügyetlenül szabadultunk meg a ruháinktól, ott voltunk mindketten teljesen pucéran. Ő megfogta a mellem, durva volt és kellemetlen. Markolászni kezdte. A kezemet a farkára vezette, ami meglepő módon már állt. Nem is értettem, hogy ettől a kupac balfaszságtól hogyan. Elkezdtem húzogatni, ő pedig elkezdett valamit matatni ott lent. Semmit nem éreztem, de nem akartam leállni, azt gondoltam, ez biztosan még az eleje, itt még nincs csoda. Ekkor Dani leállt, és elkezdett az éjjeli szekrényen kutakodni. Elővett a pénztárcájából egy gumit. Ha ő ezt nem teszi meg, én meg is feledkeztem volna róla, hogy egyáltalán kell. Felhúzta, és fölémhenteredett. Nem volt semmi finomkodás, megfogta és bevágta, kész. És a legdurvább az egészben, hogy nem fájt. De nem is igazán történt semmi. Nem éreztem semmi eufórikusat, pedig próbáltam. Talán 5 percig tarthatott ez a procedúra, észre se vettem, hogy el fog menni, de volt olyan rendes a drága, hogy kivette, lekapta a gumit és a hasamra ment az egész. Nem tudtam mi van, olyan gyorsan történt minden. Csak pislogtam. Hozott egy csomag zsepit, odavágta, hogy töröljem le magam. Annyira kellemetlenül éreztem magam, és nem azért amit csináltunk. Inkább csalódott voltam. Nem ezt vártam, nem erre számítottam. Nem értettem miért van ezért mindenki úgy oda.
Sikeresen felöltöztem, megittam a maradék lónyálat a sörös üveg aljáról, elszívtam egy cigit, és közöltem Danival, hogy inkább lépek. Ő igazi úriember módjára viselkedett megint.
Lekísért a lépcsőház elé, adott egy puszit az arcomra, és benyögött egy "köszi"-t.
Onnan gyors tempóban is félóra séta volt haza az út. És inkább gyalogoltam a főbb utakon hajnali kettőkor egyedül, minthogy közlekedési eszközt használjak.
Persze ennek az ominózus szex élménynek megvoltak a következményei. Zalán szakított velem. Az összes ember a társaságból úgy tudta, hogy én vagyok az a lány, aki a Zalánnal kefélt, de megcsalta a legjobb barátjával. Visszagondolva így sok év távlatából nem bántam meg a dolgot. Kellett ez a tapasztalat, és csalódás ahhoz, hogy azzá az emberré váljak, aki most vagyok. Bár még mindig sorozatosan követek el hibákat, legalább tudatosan, a saját szórakozásom érdekében.