Elárulva

Hasogató fejfájással és minden izmomban fájdalommal ébredtem fel. Néztem, de semmit nem láttam. Feketeség vett körül. Sötét szoba? Nem. Valami rosszabb. Nyomást éreztem a szemhéjamon és tudtam, hogy be van kötve a szemem. Valamilyen szövetből készült szemtakaró vette körbe az egész fejem. Furcsa.

Odanyúltam, hogy levegyem, de a karom nem mozdult. Megpróbáltam a másikkal, de mindkettő erősen a fekvőhelyem sarkaihoz volt kötve. A lábaim szintén. Széttárt kezekkel és lábakkal, bekötött szemmel fekszem a hátamon, mint valami obszcén Krisztus-figura.

Egyre többet és többet észlelve a környezetemből tudatosul bennem, hogy nem a puha ágyban vagyok, amiben elaludtam. Valami hideg, kemény és verejtékemtől nedves felületen fekszem. Nem csoda, hogy mindenem fáj. Hogy kerültem ide?

Egy ideig küzdök, de a kötelékeim szorosak. Nincs esélyem a szabadulásra. Várok. Mi mást tehetnék? Hamarosan egy nyikorgó ajtó nyílását és csukódását hallom. Csupasz talpak lépteinek zaja a padlón. Az ajtónyitás huzatától libabőrös leszek. Teljesen meztelen vagyok. Ez az egyetlen, ami nem lep meg. Meztelen voltam, amikor elaludtam.

A csupasz talpú ismeretlen - mintha egy nő lenne - közelebb lép az asztalomhoz. Hallom a halk zokogását. Elhatározom, hogy semmit nem mondok fogva tartóimnak. A nő megszólal:

-Istenem, nem akartam, hogy ezt csinálják veled!

A fenébe is! Ez Gail. Nagyjából két hónapja ismerjük egymást. A Dugout-ban, a kedvenc báromban találkoztunk. Aranyos lány, de mindig úgy tűnt, mintha rejtegetne valamit, mintha szégyellne valamit, amit soha sem sikerült belőle kihúznom. Megdöbbent, hogy itt van. Bár végülis együtt aludtunk el, úgyhogy lehet hogy őt is elrabolták. De nem…ő is az elrablóim közé tartozik. Mindig rossz lányt választok. Makacsul tovább hallgatok.

Érzem, hogy hosszú szőkésbarna haja végigsöpör a mellkasomon. Az istenverte farkam persze rögtön feláll. Utálom a tényt, hogy egy nőnek ilyen hatalma van a testem felett. Ennyit a méltóságteljes fogvatartottról. Megfogja a péniszem és kezét fel-le mozgatja rajta. Miért csinálja? Most nincs igazán kedvem hozzá.

Az érzés olyan kellemes, olyan tökéletes. A bőröm fel-alá mozog a kezével együtt. Most ne! Hagyd abba! Nőni kezd a mellkasomban a forróság. Megérzem a száját. A fenébe is! Jó három hüvelyknyire a szájába vesz. Olyan szenvedélyesen szop, mintha a farkam egy szívószál lenne, amivel ki akarná szívni a belsőmet. Mintha egy gyümölcslés doboz lennék. Egy kicsit fájni kezd. Minden alkalommal, amikor ezt csinálta, túl messzire ment. De megérte. A fejfájásom elmúlt és elfelejtettem, hogy rab vagyok.

Fölém mászik és megérzem hogy a mellkasomnak és csipőmnek dörzsölődő bársonyos ruhája alatt nincs rajta bugyi. A forró testébe csúszok. Fel akarok ülni és abban a forróságban meghalni. Sokkal jobb, mint a hideg asztal. Az ismerős kéjes hangokat hallatja, de most nem tudom magam tiszta szívvel odaadni. Ő viszont élvezi a helyzetét, én pedig nem bánom. Amúgy sincs más tennivalóm.

Összerogyik rajtam. Meglepően nehéznek érzem a mellkasomon. Apró termetűnek emlékeztem rá. Kicsit sír. Szex után gyakran tette ezt. Eddig is furcsa dolognak tartottam, de most valahogy komolyabbnak tűnik a zokogás. Egy könnycsepp esik a nyakamra, majd legurulva idegesítő viszkető érzést okoz. Újra megszólal:

-Zack, kérlek mondj valamit! Nem akarom, hogy bántsanak!

-Akkor miért vagyok itt? - kérdezem halkan és büszke vagyok arra, hogy milyen nyugodtan tudok beszélni.

Gail először meglepettnek tűnik, majd mintha örülne.

-Meg kellett tennem. Nem érted? Meg kellett!

-Nem, nem értem. Miért kellett megtenned?

-El kellett hozzalak téged hozzájuk. Az öcsémmel végeznek, ha nem adok nekik mást. Kérlek értsd meg! Nem engedhettem, hogy megtegyék.

Futólag ismertem az öccsét. 4-5 évvel lehetett fiatalabb nálam.

-Kik? Kik bántanák Todd-ot?

-A szekta - mondta úgy, mintha értenem kellene, majd folytatta:

-Áldozatra van szükségük. Nem hagyhattam, hogy Todd-ot bántsák!

Ez egyre furcsábbá kezd válni.

-Ezért inkább engedted, hogy engem kapjanak el.

-Nem! Igen! Nem tehettem mást! Kényszerített!

-Kicsoda?

-Rex. A vezető. Egyszer találkoztál vele, emlékszel?

Emlékeztem és fájdalmas emlék volt. Rámozdult Gail-re a Dugout-ban. Vitázni kezdtünk, majdnem verekedés lett belőle. Végülis örültem, hogy megmaradtunk a szavak szintjén, mert elég nagydarab férfi volt.

-Fogva tart téged és a testvéredet?

-Nem igazán a fogvatartóm - felelte hallható nyugtalansággal.

-Hanem?

-A szeretőm - jött a halk, szégyenkező válasz.

A rohadt életbe! Sohasem értettem, hogy a nők miért választják a legnagyobb, legtompább és leghaszontalanabb lúzereket. Én egy többé-kevésbé rendes fickó vagyok, Rex pedig egy állat.

-Micsoda? - kérdeztem megfeledkezve az érzelmeim leplezéséről.

-Tudom, tudom… De igazából kedves - mondta Gail álmodozó hangon.

-Fel akarta áldozni a testvéredet - emlékeztettem.

-Nos…igen…De csak a szekta miatt kell ilyet tennie.

Gail esze teljesen elment. Jobban örülnék, ha nem is lenne itt. Nem szólalok meg többet, bánva azt, hogy egyáltalán elkezdtem beszélni. Még próbálkozik egy darabig, de végül feladja és távozik. Elalszok. Más teendőm úgy sincs.

Az előző alkalomhoz hasonlóan ébredek. Fogalmam sincs, hogy mennyi idő telt el. Valahonnan nagyobb tömeg tompa zaját hallom. Periodikusan ujjongás hallatszik. Egy férfi beszél hangosan. Gail itt van. Érzem a leheletét a fülem mellett. Tudja, hogy felébredtem.

-Kérlek ne gyűlölj! - mondja sírva, szánalmasan.

Új hangot hallok. Fém gördül fémen kattogva. Szétnyílik egy függöny. Az eddig tompa hangok érthetővé válnak.

-És most testvéreim, itt az idő! - mondja valaki.

Az ujjongás közben az illető közelebb jön. Hallom a csizmája sarkának hangját. Ez a mocsok Rex! A tömeg elhallgat. Valami furcsát érzek. Női ujjak a mellbimbóimon. Gail ujjai. Köröket írnak le a mellbimbóim körül. Düh önt el, rángatózni kezdek. Az arcom és a mellkasom először a harag miatt vörösödik el. de azután jön az izgalom is. Érzem a rohadt farkamban. Miért? Hagyd abba Gail! Ne itt és ne most! Lassú, apró körök…Gail nagyon jól csinálja. A péniszem és a mellbimbóim szinte szétrobbannak.

Közeledik az uralhatatlan érzés. El fogok élvezni! Ne, ne most! De megtörténik. Érzem a forró kilövellést. Nem ellenkezem, nagyon jó érzés. Elfeledkezek magamról. Kit érdekel bármi is? Csak élvezem magam.
Gail folytatja a köröket, de én már végeztem. Kezdek ellazulni. Ekkor egy erős kéz megragadja spermával áztatott péniszemet. Mindent elönt a fájdalom. Az előzőtől különböző forró folyadék önti el az ágyékomat, Gail pedig hangosan felzokog a fejem mögött. Érzem, hogy elvesztettem a farkam.

-Thompson testvér kapta a díjat! - hallom Rex kiáltását.

Hangos tetszésnyilvánítás. A rohadék a péniszemet a nézők közé dobta. Léptek zaja jelzi egy újabb személy közeledését. Az éles fájdalom egész testet átjáró tompa kínná alakul át. Megértem, hogy meg fogok halni. Meg is akarok halni! Nem…igazából nem… Inkább csak szeretném visszakapni a farkam és hazamenni. Gyűlölöm Gail-t, amiért így halok meg, de közben továbbra is szeretem és a kettős érzés csak még jobban felidegesít.

Nem vagyok vallásos, de most próbálok visszaemlékezni azokra a tanításokra, amik arról szólnak, hogy mi vár a nem hívőkre haláluk után. Mit kell mondanom, hogy üdvözüljek? A fenébe is. Nincs most erre időm. Talán szerencsém lesz és a halál után tényleg nincs semmi. Legalábbis remélem.

Furcsát érzek a köldököm alatt. Valami lassan mozog felfelé a hasamban és minden bordába beleütközik. Úgy kezdem érezni magam, mintha kocsonya lennék. Azt hiszem éppen felvágnak. Nem fáj annyira, mint gondoltam. Volt persze kínzó fájdalom, de viszonylag hamar tompult. Most csak szörnyen kitárulkozottnak érzem magam. Hideg légáramlat csapja meg a belsőmet. A belső szerveim szabadon vannak. Nem jó. Nagyon nem jó. Egy kicsit kezdek szédülni. Valami történik…a szerveim mozognak…mintha valaki megfogna bent valamit. A fejem egyre könnyebb. Mintha elveszítenék valamit… fáradtnak érzem magam…hideg van…már csak aludni akarok…nincs többé fájdalom….nincs többé semmi.