Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer itt fogok állni, fegyverrel a remegő kezemben, és várok. Várom, hogy összeszedjem a gondolataim, és a bátorságom. Egyik sem volt könnyű feladat.
Hogy mit is érzek valójában? Azt pontosan én magam sem tudom. De leginkább csalódást, fájdalmat, és még inkább szerelmet. Igen, egy férfi miatt képes lennék kioltani azt, amiből csak egy van, az életemet. Úgy éreztem, mintha a szívemet kitépték volna a helyéről, majd könnyedén ketté, végül több darabra törték volna. De a fájdalom leírhatatlan. Úgy éreztem, nincs miért élnem, és nem szeret senki. Akár így van, akár nem, nem tudtam ezzel a gondolattal, és fájdalommal élni.
A kezemben lévő pisztolyra néztem. A kellemes délutáni napfény megcsillant a meleg fényű fekete acélon. Halántékomhoz érve az mégis zsibbasztóan hideg volt, akárcsak a kezem. Nem gondolkodtam sokat, tudtam, hogy nem érdemes. Még hallottam a természet nyugtató hangjait, a madarak csiripelését, és a fák halk sóhajait. Gyors mozdulattal hátrahúztam a kakast, és meghúztam a ravaszt.
Bár már nem tudtam, szemem abban a pillanatban üvegessé vált, és halálsápadt arcomon, hajamba ragadva apró patakként folyt le a meleg vérem. Ebben a pillanatban szeretteim éreztek valamit. Azt a jellegzetes fájó, facsaró érzést. Belőlük eltűnt valami... Valami, ami én voltam.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Hozzászólások
Örülök, hogy van, akinek ez tetszik! :) "Természetesen" élek, egy kitalált történetet írtam le magamról, bár azon kívül, hogy megöltem magam, minden igaz belőle. Direkt nem akartam hosszút írni...
Agrajag a kakast és a rókát úgy fogalmaztad, hogy már kezdtem elhinni, hogy igazad van, de ezek kétértelmű szavak, és a leírtakban nem az állatokra gondoltam. Elhiszem, hogy nem tetszik a történet (nekem se), de azért hagyd, hogy másnak tetsszen! :D
nedudki nem is konkrétan úgy értettem a pisztoly meleg fényét... :D Úgy értettem, hogy a fekete meleg szín (nem úgy értem, hogy buzi), mint pl a narancs, vörös, sárga, bíbor, barna, hideg pedig a fehér, kék, esetleg a zöld is, bár ebben nem vagyok biztos... Tehát nem a hőmérsékletére gondoltam! Azért gondoltam egyes szám első személyében leírni, mert így jobban szerettem volna éreztetni a főszereplő gondjait, bajait.
Konkrétan nem határoztam meg, milyen időben játszódik, ezt Rátok bízom.
Marokfegyver a "fájdalom leírhatatlan" kifejezéssel nem is akartam leírni a fájdalmat, inkább csak meghatározni, éreztetni. Mint mondtam, csupán annyiban nem valós a történet, hogy élek. :) Nem is akartam nagyon belemenni az előzményekbe, egyrészt a magánéletem, másrészt nem hiszem, hogy valakit (itt) érdekelnék a problémáim. :)
Azért örülök, hogy elolvastátok, nem is a tetszés volt az igazi célom, csak ez, hogy olvassátok! :)