Baleset

Tisztelt Uram,

A baleseti jegyzokönyv 3. rovatába írott válaszommal ("A baleset oka: átgondolatlan tervezés") kapcsolatos, a részletek iránt érdeklodo levelére válaszul, az alábbi - remélem kielégíto - leírást áll módomban közölni. Komuvesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes épület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam, hogy egy kevés (utólag lemérve mintegy 110 kg-nyi) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, hogy a téglákat nem fogom kis részletekben a kezemben lehordani, hanem a 6. emelet magasságában az épület oldalára szerelt (teherszállításra szolgáló) csigával eresztem le. A csiga kötelét a földszinten kikötöttem, felmentem a tetore, a kötél végén levo ládát oldalra húztam és megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a kötelet és erosen szorítottam, hogy lassan leeresszem a 110 kg-nyi téglát. A baleseti jegyzokönyvbol megállapíthatta, hogy a testsúlyom 84 kg. Meglepetésemben - amelyet az okozott, hogy hirtelen elemelkedtem a földrol - elveszítettem lélekjelenlétemet és elmulasztottam elengedni a kötelet. Igy aztán, nem is kell mondanom, nagy sebességgel emelkedni kezdem az épület oldala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a téglákkal megrakott ládával, amely jelentos sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata a koponyatörésnek, kisebb zúzódásoknak és a törött kulccsontnak, amit a baleseti jegyzokönyvben már leírtam. Alig lassulva folytattam emelkedésemet, egészen addig, amíg jobbkezem ujjai két izület mélységben megakadtak a 2. bekezdésben említett csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelenlétemet, és a belémhasító fájdalmak ellenére erosen tartottam a kötelet. Körülbelül ezzel egyidoben a téglákkal megrakott láda a földbe csapódott és az ütodés erejétol a láda alja kiszakadt. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától a láda már mindössze 23 kg-ot nyomott. Had emlékeztessem ismét testsúlyomra (2. bekezdés). Ahogy bizonyára elképzeli, gyorsan zuhanni kezdtem az épület fala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek számlájára írható a két törött bokám és néhány fogam, valamint a lábaim és altestem súlyos hasított sérülései. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ládával való találkozás annyit fékezett zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze három gerinc-csigolyám roppant össze. Azonban ahogy a téglahalom tetején, iszonyú fájdalmak közepette, mozgásképtelenül feküdtem és láttam a felettem hat emelet magasságban himbálódzó ládaroncsot, ismét elveszítettem józan itéloképességemet és elengedtem a kötelet.