Az igazi boldogság (házidolgozat)

Igazán boldog ember nincs a világon. Olyan, aki egész életében boldog volt, boldog, és boldog is marad. Az ilyen személy esetleg csak a fantázia szüleménye lehet. De mégis vannak kis dolgok, amelyek pár pillanatig tartanak, néha teljesen váratlanul érkeznek, és amilyen váratlanul érkeztek ugyan olyan váratlanul és gyorsan el is tűnnek. Igazából ezek a másodpercnyi idők jelentik az igazi boldogságot az ember életében. Ezek a pillanatok a legritkábbak a földön. Kis dolgokból, meglepetésekből, egy párkapcsolatból, családon belüli eseményekből, tanulmányi illetve munkahelyi sikerérzetekből, és az élet kisebb nagyobb örömpillanataiból keletkezhetnek.
A boldogság múlandó, akárcsak az emberi élet. Igazán boldog életet, vagy akár csak boldog életet az élhet, akinek van családja, van kit szeretnie, és vannak, akik őt szeressék, mert az igazi boldogság nem csak az élet apróbb örömeiből és a rövid pillanatokból, hanem legfőképp a szeretetből fakad. E szeretetnek három fő ágazata van. A családi szeretet, a szerelem és a baráti szeretet. Tévhitben élnek azok, akik szerint akkor boldog igazán egy ember, ha mindene megvan, van pénze, mindent meg tud magának venni. Mert lehet, hogy ezeknek, az embereknek van pénze, de lehet, hogy nincs olyan családja, és barátai, aki szeresse őt, vagy akiket ő tudjon szeretni. Vagy egy ember lehet egy világsztár is akár, de ha magányos, barátok és család nélkül, akkor nem boldog, mivel pénzen nagyon sok mindent meg lehet venni, de azokat a dolgokat, melyek a boldogsághoz vezetnek, nem. Éppen ezt tanítja egy ősi kínai tanítás, mely így szól:

Pénzen vehetsz magadnak:
Házat, de nem otthont,
Ágyat, de nem békés álmot,
Könyvet, de nem bölcsességet,
Szövetségest, de nem barátot,
Szépítőszert, de nem bájt,
Tollat, de nem tehetséget,
Szórakozást, de nem boldogságot,
Bódítószert, de nem békességet,
Fegyvert, de nem biztonságot,
Gyógyszert, de nem egészséget,
Élelmet, de nem életet,
Hízelgést, de nem őszinteséget,
Feszületet, de nem hitet,
Vallásos szertartást, de nem üdvösséget,
Egy helyet a temetőben, de nem a mennyben.

Ugyanerről szól egy másik mondás: „A pénz nem boldogít!” Tehát a boldogság nem a pénzből, a hírnévből, a hatalomból, szépségből, vagy esetleg egészségből fakad. Mert lehet valaki mozgáskorlátozott, rendelkezhet némi testi hibával, kicsit csúnyább, mint a többi ember, vagy esetleg szegényebb, nincs annyi pénze, mint más embereknek, attól meg lehet neki a megfelelő környezete, szerető barátai, családja, akik mindenben támogatják, mellette állnak, segítik és óvják a bajtól, és így az a személy lehet akár a világon a legboldogabb ember.
Mint ahogy Kölcsey Ferenc is megírta a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című művében, hogy a boldogság titka:
„Szeretni az emberiséget.”, azaz nem szabad úgy élni, hogy csak magunkra gondolunk, hogy nem tisztelünk, nem segítünk másokat. Éppen ellenkezőleg, tisztelni kell minden embert, mindegy az, hogy öreg vagy fiatal, hogy férfi vagy nő. Ugyanígy segíteni kell az embereket ahol és amikor csak lehetséges azt.
„Szeresd a hazát.”, azaz büszkén kell viselni a saját nemzetiségünket, mindegy, hogy ki mit mond erről az országról, az a lényeg, hogy büszkének kell lennie az embernek arra, hogy magyar.
„Minden élmény önáldozattal jár.”, azaz ha valami jó vagy rossz dolog is történik az emberrel az életben, viselni kell a következményeit, nem szabad menekülni előlük, így az ember megtanulja, hogy mi a helyes és mi nem.
„Törekedjél ismeretekre.” Ez minden emberre vonatkozik, aki dolgozik, aki tanul, de még az újszülött kisgyermekre is. Mivel az élet mindig hoz újabb és újabb meglepetéseket, amelyek miatt az ember gyakran követ el hibákat, de ezekből a legjobb tanulni, ezért is mondják, hogy az élet a legjobb tanár.
„Teljes birtokában lenni a nyelvnek.” és „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén.”, ez szintén azt fejezi ki, hogy büszkének kell lennünk arra, hogy magyarnak születtünk. Nemzetiségünket és nyelvünket is egyaránt tiszta szívvel és méltósággal kell vállalnunk.
„Fáradj hazádért, s nem tenmagadért.”, azaz ne légy önző! Ha a hazának nem segítünk a fejlődésben akkor az magától nem fog semerre sem haladni.
Ezek az idézetek nem azt jelentik, hogy szigorúan ehhez kell tartania magát az embernek, és akkor cserébe élete végéig boldog lesz. Ezek csak kis részei annak a küzdelemnek, amit az életben a boldogságért kell hogy folytassunk. Ha ezeket megfogadjuk, akkor talán valamivel könnyebb lesz ez a küzdelem, és talán lesznek majd vagy lesznek még boldog perceink az életben.