A vihar kisodorta a hajójukat erősen megrongálva egy szigetre, amit nem sikerült azonosítaniuk a térképen. James véleménye szerint ez a sziget még feltérképezetlen, így félő, hogy több napba is beletelik majd, amíg megtalálják őket.
A társaság két nőből és három férfiból állt. Miután a vihar elült, látniuk kellett, hogy a hajó életveszélyes állapotban van, így a megmaradt készleteket kimentve a partra tábort ütöttek. Szerencsére volt egy nagy sátor is a hajón, így nem kellett a szabad ég alatt éjszakázniuk.
A férfiak elmentek fát gyűjteni a tábortűzhöz, a két nő pedig; Sandra és Molly; addig lepihentek az éjszakai izgalma után. Valamikor mind az öten osztálytársak voltak, és még akkor megfogadták, hogy ha egyszer sikeres vállalkozók lesznek, közösen elmennek egy vitorlástúrára.
Sajnos a vihar tönkretette a hajót és a további terveiket, csak abban reménykedtek, hogy hamar rájuk találnak a mentőalakulatok.
Szerencsétlenségükre a rádiójuk is megsérült a hajótörés közben, így nem tudtak vészjelzéseket adni.
Az erdőben James, Will és John arról beszélgettek, hogy mik a kilátásaik. Miután elég fát összeszedtek, és a táborba vitték, úgy gondolták, hogy érdemes lenne felfedezni a szigetet, hátha mégsem lakatlan.
A szigeten három kisebb hegycsúcs is volt, ezeket önmagukról nevezték el James- Will- és Johnsziklának. Először a Jamessziklát járták be, de csak pár vadkecskét láttak, meg pár régi csontot, talán emberét?
Ezután már óvatosabban törtek előre a vadonban, de semmi emberre utaló nyomot nem találtak.
Amint törtek előre James aki hátul ment kicsit lemaradva hirtelen felsikoltott, majd eltűnt az egyik bokorban. A többiek azonnal odarohantak, de nem találták sehol.
Ahogy jobban körülnéztek furcsa lábnyomokat találtak, túl nagyok voltak emberi lábnyomnak, mégis olyan emberszerűek voltak. Tisztán kirajzolódott a nagy lábujj, de a öld olyan mintájú volt, mintha valami ruha anyagra lépett volna a lény ami hagyta.
Követték a nyomokat egy vízmosásig, de ott elvesztették őket. Félelem kerítette őket hatalmába. Hová tűnt James? Kinek vagy minek a lábnyomait követték?
Kétségbeestek, és elkezdtek visszafele rohanni. Eltévedtek, végül kijutottak a partra, de nem látták sem a hajóroncsot, sem a tábort. Will ekkor azt indítványozta, hogy fegyvert kellene szerezniük. Addig keresgéltek, míg nem találtak két másfél méter hosszú faágat, amik egy kis faragás után már hasonlítottak egy kezdetleges lándzsára.
Elindultak a part mentén, kapkodva figyelve minden neszre, ami a sziget belseje felől jött, idegeik kezdték felmondani a szolgálatot.
Egy órányi bolyongás után visszataláltak a táborhelyre, de itt csak még aggasztóbb kép fogadta őket.
A már ismerős lábnyomok, és a szétdúlt készletek látványa páni félelemmé fokozta a bennük tomboló sokkot. Hiába kiabálták Sandra és Molly nevét, nem jött válasz…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Rémpásztor:
Bocsi, időbe telt, de feltölté...
2025-04-10 14:52
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Előrenyúlt megragadta a lány karjait. A fiatal lány úgy megijedt, hogy majdnem felsikoltott, de ekkor a férfi a másik kezét arcán végigsimítva előre csúsztatta és apró arcát megmarkolva befogta a lány száját. Egy határozott mozdulattal berántotta a bokorba. A lány szoknyája kicsit lecsúszott és érezte, hogy...
A reggeli Nap bevilágította dzsungelt. Szeptember volt, de itt semmi jelét nem látták az ősznek. A nappali virágok lassan kinyíltak. Állatok lepték el az erdőt. A sziget erdejében egy kisebb sziklás területen a különítmény tagjai ébredeztek...
Hozzászólások