Akheton Soldier nagy kalandjai

AKHE SOLDIER NAGY KALANDJAI
Író: Deathmatch

1. fejezet


Ez a történet 300 évvel ezelőtt játszódik, egy kis városban, ahol manapság semmin nem lepődik meg az ember.

Ebben a városban élt egy szabad szájú paraszt legény, Akheton, aki minden áron meg akarta tudni mit hoz a jövő.
Kis idő után rászánta magát és elment a városban élő jósnőhöz, Zelda asszonyhoz.
Akheton bekopog a rozoga ajtón, ami magától kinyílt furcsa nyikorgások kíséretével.
- Jó napot! - Szólalt meg kissé remegő hangon.
De a köszönést síri csend fogadja. Míg egyszercsak eléterem egy idős nő boszorkány ruhában.
Akhe kérdőrevonja:
- Hé Nyanya! Maga az a híres Zelda asszony?
- Hát... én vónék. - Válaszol neki a nő. - De ha mégegyszer azt mondod, hogy nyanya, kiszakítom a karod és a hátadbanyomom!
- Na a vén csitri milyen harcias... - Gondolta magába a legény, majd megkérdi tőle..
- Néném asszony! Nem tudja nekem megmondani, mit hoz a jövő?
- Miért akarod annyira tudni? - Kérdi az asszony.
- Háát, mert bazira izgat azé! - Hangzik a válasz.

Az asszony végignéz az ifjún és így szól:
- Na gyere, te kis kötekedős pöcs...
Aztán elindult baloldalon lévő ajtó felé.
Akhe megy utána gyanútlanul, lazán, aztán az ajtón belépve elsötétedik minden.
Körülnéz kissé megdöbbenve és kérdi a jósnőtől:
- Mi a faszom van itt, hova hoztál te vén szipirtyó?
- Ez a báj és varázslatszoba, és ezért a beszólásodért nagyon meg fogsz fizetni az égi szellemektől.
- Szellemek, hhö! - Gondolja magában nagyszájú hősünk, majd leül az asztal előtt lévő székre, kezét az asztalra teszi és így szól:
- Jósoljá nekem, lássuk mit hoz a jövő.
- Ám legyen! - Mondja az öreglány kis gondolkodás után, és a legény kezét beleteszi egy pohárba, amiben kék folyadék van.
Akhe kérdi kíváncsian:

- Mi ez a lötty?
- Ezt a különleges folyadékot úgy hívják, hogy a mágia vize. Nagyon ritka víz, és a hegyekben van a forrása. - Magyarázza neki Zelda.
- De azt a területet ellepték a cigányok.
- Cigányok? - Kérdi az ifjú. - Azok meg kik?
- Fémváros ősi ellensége. Minden áron ki akarják irtani a népünket a sok-sok fémért.
- Tyhű bazd ki! Nyílvánul meg Akhe.
Az asszony rácsap Akhe szájára.
- Mondtam, hogy ne beszélj így, legalább itt ne!
- Jól van már bakker! - Mondja Akhe, miközben az arcát fogja.
- Na, ne terelődjünk el attól, amiért idejöttél! - Javasolja az asszony. - Legalább ha ide evett a fene, akkor már ne "üres kézzel" távozz!
Ezután az asszony kiveszi hősünk kezét a löttyből és egy rózsaszín gömbre teszi, amiben fura alakzatok jelennek meg.
- Nah, mit látsz? - Kérdi Akhe kíváncsian.
- Mit is mondtál mi a foglalkozásod, kölyök?
- Katona vagyok, vagy ahogyan mi mondjuk: soldier.
- Hmmm, úgy néz ki belőled hamarosan nagy vitéz lesz, amit becsülettel és felelősséggel fogsz végezni.
- Ééén? Vitéz? - Kérdi Akhe döbbenten, majd elkezd nevetni torok szakadtából.

A jósnő kis nézés után megnyom egy gombot, amitől Akhe testébe egy kis áram kerül.
- Nem kussolnál már be? - Kérdi kissé idegesen.
- De én hogy lehetnék vitéz? Nem is érzem magam érettnek hozzá!
- Végre egy értelmes mondat is kicsúszott abból a mocskos szádból. - Mondja az asszony kis mosollyal a szája szélén. - Nagy vitéz lesz belőled, persze az e- felé vezető úton érdekesebbnél érdekesebb kalandokba keveredsz majd.
Akhe,feláll, megköszöni a jóslást és kimegy a kissé fura házból.
Ki érve ezek futnak át az agyán:
- Még hogy vitéz, nevetséges. Szerintem ez a vén kurva jól átbaszott.
Nagyban ballag hazafelé, amikor a faluból sikoltozást és ordítozást hall:
- CIGÁÁÁÁNYOK!!
Az ifjú nagy rohanásba kezd a falu felé hogy fel tudja venni a fegyverét, de döbbenten látja hogy a tanya, ahol lakott a katonatársaival lángokban áll. a környékén meg sok cigány van, akik írtják a népet.