A vén perverz és a tébolyult lány

Olivia 15 éves, magas, jó alakú fiatal lány volt. Mindenki ismerte a környéken, szerették, és tisztelték az esze miatt. De sötét titkáról nem tudott senki... Nem tudták, hogy a lány, akárhányszor, egy védtelenebb ember mellett megy el, belegondol, hogy az éjszaka közepén milyen jó lenne betörni az adott személyhez, és brutálisan meggyilkolni... A lány magában tartotta ezeket a pszichopata gondolatokat, és élte az életét.

Egészen addig a nyári napig, amíg valaki el nem kezdte kukkolni. A lány ablakának redőnyén az illető fúrt egy lyukat, és minden este nézte a lányt. Tusolás után, amikor meztelenül futkosott a szobájában a sok gönc között keresve hálópólóját...Maszturbálás közben, amikor a kéj hullámainak nyomán arcáról gyöngyözött a veríték... De Olivia tudott a férfiról. Tudta, hogy nézi, kívánja őt; és hogy pont ezért könnyű áldozat. A férfi nem tudta, hogy a lány elmebeteg, és hogy a gyilkosság körüli gondolatok töltik ki a szabadidejét. Azt hitte, könnyű préda, csak megerőszakolja, esetleg megöli...

Vajon mi sül ki abból, ha egy perverz kukkoló és egy tébolyult lány összecsap?

A következők. Az első kukkolásos esték után a férfi munkát kapott, így ősszel és télen nem tudott leskelődni a fiatal démon után. De a következő nyárra kirúgták, és tudta, július 21-én Olivia egyedül lesz otthon. De arra nem számított, hogy a lány egy meglepetéssel fogja várni...

Olivia már nagyon várta az estét, tudta, ma beteljesül az álma, gyilkolhat végre, és nem fogják börtönbe zárni sem, hiszen önvédelemből tette...
Már fél tizenkettő felé járt az idő. Olivia kicsinosította magát, mint aki buliba készül. Zöldesbarna szemeit fekete szemfestékkel hangsúlyozta, telt ajkaira ezüstösen csillogó szájfény került. Felvette kedvenc fekete nadrágját, egy vastag talpú csizmát, egy fekete topot, melyből kilátszott lapos, aranybarna hasa, majd befejező akkordként felvett egy bőrdzsekit. Elment sétálni, vagyis csak úgy tett, mintha elmenne. De csak a szemben lévő üres ház udvarára mászott be, hogy láthassa végre ki kukkolja őt oly régóta.

Láthatta. Egy középkorú, túlsúlyos kopasz férfi közeledett az úton, minduntalan a háta mögé pillantva, nem jön-e mögötte valaki. Bemászott a kapun, egészen fürgén a testalkatához képest, arrébb tolta a virágládát, hogy beláthasson a lány szobájába. Már a farkát is elővette, arra gondolt, most biztosan lesz egy kis maszti is elalvás előtt.

Olivia odaosont a férfi mögé. Az túlságosan is belemerült a rejszolásba, nem vette észre. Olivia még aznap délelőtt szerzett némi kloroformot, egy zsebkendőre öntötte, és a férfi pofájába nyomta.

Az ott helyben elájult, még a ronda faszát is elfelejtette elengedni. Olivia bivalyerős lány volt, de ez nem látszott meg filigrán alkatán, ezért hitte a muksó, hogy könnyen elbánhat vele. Levonszolta a mocskos perverz állatot a pincébe, vastag láncokkal kikötözte, és várta, hogy magához térjen.

Fél óra múlva a férfi köpött egyet, majd elkezdett káromkodni.
- Hol a picsában vagyok? - kérdezte félkábultan lifegő fejjel.
- Ohh, éppen a pokolba jutottál - Olivia felállt a régi fotelből, és bal kezében egy frissen meggyújtott cigivel a pasashoz sétált. Lábai alatt döglött egerek csontvázai roppantak ezer darabra.
A férfi felnézett. A szeme könnyes volt, tudta, érezte, hogy eljött a halála napja.
-Kérsz? - kérdezte enyhe mosollyal arcán Olivia, és a férfi felé nyújtotta a cigarettáját.
- Ii... Igen - nyöszörögte a férfi. Már nyitotta a száját, hogy Olivia beletegye a cigarettát, de nem ez történt. A lány vadállattá változott a szeme láttára...
Vadul szívott egyet a cigaretta fanyar füstjéből, majd a csikket a férfi orrlyukába nyomta. Az a szerencsétlen ordított fájdalmában, a kesernyés füsttől lassan szédülni kezdett.
- Kukkoltál, te mocskos szemét állat?! Meg merted tenni? Most meg fogsz halni, baszd meg! Ki leszel nyírva te mocskos szemétláda! Vége a játéknak!- Ordította Olivia magánkívül. Majd a fotelből felkapott egy hatalmas konyhakést, és kivájta vele a férfi szemeit. Bedobta őket a kazánban lobogó tűzbe, nem akart nyomokat hagyni...
A férfi ordított, ahogy a torkán kifért. Olivia a véres kést nyalogatta, szinte elbódult az oly rég áhított vér ízétől...
- Ne ordíts, úgysem hallja senki... - mondta még a vér mámorító hatása alatt álló Olivia. Lassan elkezdte levetkőztetni a férfit. Először lenyeste a mellbimbóit, majd csikket nyomott a vérző sebhelyekbe. Utána a férfi péniszét is levágta, és a tűzbe hajította.
- Nem vagy most már férfi, te mocskos rohadék állat. Most már egy senki vagy, a kurva anyádat! - mondta Olivia, miközben egy mély vágást ejtett a férfi arcán.

Az már nem ordított, de még élt. Olivia ekkor ismét megtébolyodott. Vadul felvágta a férfi hasát, és a bordái alatt benyúlva kitépte a szívét... Ahogy a kezében tartotta a még meleg, dobogó szívet, és látta a férfi megcsonkított hulláját, hirtelen rátört az orgazmus. Feldarabolta a holttestet, és elégette a kazánban. Majd felment a szobájába, letusolt, és lefeküdt aludni. Másnap reggel hazaértek az anyjáék, és Olivia derűs arccal várta őket. Még ebédet is főzött. De nem tudták, hogy tegnap éjjel a lány valaki más lett. Egy pszichopata gyilkos, aki élete hátralevő részében szexuális bűnözőket, természetesen férfiakat fog meggyilkolni Amerika egész területén... és hogy sosem fogják elkapni.