A halálom előtt pár nappal I.

A HALÁLOM ELŐTT PÁR NAPPAL…

Előszó

A főszereplője egy 15 éves lány, aki a síron túlról üzenetet küld egy füzetben, amit egy lányhoz juttat el. A lány nem tud ellenállni a kísértésnek és elkezdi olvasni a fekete borítású napló vérrel írott szövegét…


Egy fiatal lány a nagymamájával a temetőbe ment meglátogatni elhunyt nagyapját. A lány látta hogy nem messze most temetnek valakit a temetésen nem volt senki csak a sírásó és egy áttetsző alak egy nő. A lány nem ijedt meg közelebb lépett és akkor a sírásó odébb ment és rágyújtott egy cigarettára.
Egy ideig távolabbról nézte majd teljesen közel ment. Hirtelen rázkódni kezdett a koporsó és egy kékes sápadt kéz kinyitotta a koporsót, egy halott lány ült fel benne, Emma felé fordult. A lány menekülés helyet közelebb hajolt és a szemébe nézett. A halott megszólalt:
- Ezt rád bízom, amíg el nem megyek érte, vigyázz rá!- egy fekete borítású könyvet adott Emmának, majd visszafeküdt a koporsóba és bezárta a fedelét.
A szellem nő, aki valószínűleg a halott anya volt rámosolygott és köddé vált, Emma még hosszú percekig ált és mereven nézett. Majd egy hangot hallott a fejében:
- Emma indulunk haza!
Majd észbekapott és meglátta a nagyanyját.
A temetőből kifelé menet egy fekete macska ugrott az ölébe.

- Mama megtarthatom, olyan éhesnek látszik
- Hát rendben de te takarítasz utána.
- Rendben!
Mikor hazaértek a kezében szorongatta a könyvet és a szobája felé vette az irányt. Az ajtót kulcsra zárta és lefeküdt az ágyra. Tétován kinyitotta a könyvet és a címét kezdte el vizsgálgatni.
Kezdett rájönni mért kaphatta ezt a könyvet, mivel mióta a szüleit megölte egy elmebeteg nem fél semmitől és a szellemeket is elkezdte látni. Nem mer beszélni róla senkinek, mivel fél, hogy elmegyógyintézetbe zárják.
Elkezdte olvasni a könyvet:

2007 06. 01. néhány barátommal kivettünk egy Balaton parti házat. 4-en voltunk ott a barátnőimmel. Mikor beköltöztünk a házba az ajtóra rá volt festve „ÓVAKODJ A TÚLVILÁGTÓL ÉS TEREMTMÉNYEITŐL”
Mi csak buta viccnek tekintettük, de mikor beértem a szobámba, furcsa hideg szél csapott meg és egy kéz, mintha megérintett volna. Azonnal lerohantam a lépcsőn, ahol a halálsápadt Erikával és Annával találkoztam.
Ekkor sikítás jött Ditta szobája felől, és ő ájultan feküdt a padlón. A szekrényajtó nyitva volt és a falán kaparászás nyomai voltak. Mikor magához tért, egy fehér bőrű kislányról beszélt, aki a szekrény kampójára volt akasztva. Elkezdtünk pakolni és minél hamarabb el akartunk onnan menni. De, vonat csak másnap délben indult.
Úgy döntöttünk a parton töltjük az éjszakát a háztól távol. Az ég fekete volt és egy csillagot sem lehetett látni, de a telihold bevilágította az eget és ekkor a vízből felegyenesedett va…
- Emma vacsora! - szólt a mamája.
- Megyek mama! - a lány felállt és elindult az ebédlő felé
A macska is ment vele.
Vacsora után folytatta az olvasást:
…valami emberforma és elindult felénk. Menekülni kezdtünk de a földből holtak kezei nyúltak felénk. Dittát elkapták, de mi futottunk tovább.

Másnap reggel Dittát a parton találtuk holtan elég vérfagyasztó látvány volt. A testén véraláfutások voltak a rendőrök hamar elvitték és a testet néhány nap múlva talán haza szállítják.
A vonaton szótlanul öltünk majd köszönés nélkül mentünk haza.
A szobámban ez a véres felirat fogadott:
„MÉG NINCS VÉGE ’’
Az ájulás szélén berohantam a fürdőbe és megmostam az arcom, mikor a vízre néztem, láttam, hogy vér folyik a csapból. A lefolyó eldugult és rám ömlött a véres víz. Mikor felnéztem a tükörben egy fehér arcú bevarrt szájú lány nézett rám véres szemeivel. A kád felé fordultam és anyám ült benne a teste tele volt vágásokkal és karmolásokkal, a kád is tele volt véres vízzel és elkezdett kifolyni. Ekkor a tükörben lévő lány megfogta, a nyak és elkezdett fojtogatni. Menekülni próbáltam de az ajtó zárva volt.

Megpróbáltam betörni, de nem sikerült. Mikor visszafordultam az anyám már kiszállt a kádból és ő is felém jött. Sírni akartam de a rettegéstől nem jött ki hang a torkomon. Ujjra nekifeszültem az ajtónak és sikerült kitörnöm.
Az ajtó előtt ált a tükörből a kislány ellöktem és futottam kifelé. A busz éppen akkor indult de a sofőr még megvárt. Beültem a mögötte lévő székre, az ajtók bezáródtak A busz elindult én az ablakon néztem ki ekkor a lány képe jelent meg az ablakban. A busz gyorsulni kezdett és a sofőr eltünt. A lány az üvegből felém nyúlt és elkezdett kimászni én a buszt próbáltam megállítani, de neki sodródott egy villany póznának
Mikor kimásztam a ruhám…
- Emma feküdj le későre jár!!!

A lány nagyon megijedt mivel a szoba sötétségében csak a könyv lapjai világítottak. A keze össze volt vagdalva és vérzett. Nem tudta mire vélni a dolgot, de mikor lefeküdt aludni a könyv elkezdett rázkódni és egy hangot hallott:
- Meg fogsz halni, és senki nem menthet meg…
A lány tudta, hogy a könyv akarja megölni.