A függöny és egyéb furcsaságok - Prológus: Reggeli rutin

Egy srác forró halloweeni kalandjai a kolis lányokkal.
 
FIGYELEM! A történet leszbikus és hetero elemeket is tartalmaz.
 
Írta: Malonym
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének időpontja: 2015. október 16.
 
*********************************************************************



 
Arra ébredtem, hogy a fölöttünk lakó srácok hangosan bömböltetik a Spooky Scary Skeletons-t.[1] Ha egyébként nem tudtam volna, ezzel vált egyértelművé, halloween van.
Fél tizet ütött az óra, ami túl korai időpontnak tűnt még aznapra a felkeléshez, de túl későinek már a visszaalváshoz. Kirántani pedig nem akartam magamnak úgy, hogy Lucy még ott alszik mellettem. Egy ideig csak bámultam meztelen hátát, amiről éjszaka lecsúszott a takaró. Lucy, a barátnőm már... a fenébe is, tizenegy hónapja, az úszócsapat vietnámi-chicagói sztárja volt, aminek köszönhetően még a háta is izmosabb volt, mint sokaknak az egész teste. Viszont mindig úgy aludt, akár egy farönk. Úgy ébredt, ahogy előző este beesett az ágyba. Mindig az arcával a fal felé. Úgyhogy a háta látványa már-már a megszokott reggeli rutinom részévé vált. Elégedetten morogtam és ahogy hozzá bújtam, reggeli merevedésem a derekához simult, miközben félresöpörtem a haját, hogy megcsókolhassam nyakát.
- Mmm! - mordult fel, fenekét a farkamhoz nyomva.
- We're so sorry, skeletons – dübörgött odafentről a zene. - You're so misunderstoooood / You only want to socialize / but I don't think we shooooould.[2]
Lucy a hátára fordult és magához vont egy álmos csókra, még mindig lehunyt szemekkel, mellei pedig légzsákokként préselődtek mellkasomhoz.
- Boldog Hall'weent! - motyogta.
- Boldog Halloweent neked is, Szívem! Aludj csak még nyugodtan! - suttogtam. Bár a zene dobhártyaszaggatóan pergett, megérte annyira csendben maradni, amennyire csak tudtunk, hiszen nem voltunk egyedül a szobában. Lucy-ék ketten laktak a kis helyiségben és csak egy fehér függönnyel tudtuk elválasztani magunkat a szobatársától, Almától és a barátnőjétől, Siobhantől. Nem volt épp a legmegfelelőbb elválasztó eszköz két nagyon is aktív szexuális életet élő pár számára, de mivel az én szobatársam egy semmirekellő szoknyavadász, Siobhané pedig egy homofób volt, nem maradt más választásunk.
De legalább Siobhan már ébren volt. Láttam az árnyékát a függönyön, ahogy a rajzfilmbe illő Jessica Rabbit-szerű alakja nyújtózkodik az ágyon és széttárja a karjait. Még éppen csak két hónapja kezdődött el az iskolaév, de már régen feladtam, hogy megpróbáljam nem bámulni őt. Éjszaka pedig még rosszabb is volt. Alma szobarészét teljesen bevilágították az apró falilámpák, amik ráadásul a függönnyel pont ellentétes oldalon helyezkedtek el a falon. Így pedig tökéletesen úgy viselkedtek, mint egy reflektor. Ha Alma és Siobhan szeretkeztek, az árnyékaik a függönyön tökéletesen kirajzolták mozdulataikat. Ráadásképpen pedig mindketten nagyon hangos szeretők is voltak.
Aki egy kicsit is ismerte a helyzetet, annak nem férhetett kétsége hozzá, mennyire izgató is ez nekem. Még úgy is, hogy igyekeztünk soha nem beszélni róla. Talán Siobhan is valami hasonlót élhetett át, aki, ellentétben a sziklaszilárdan meleg Alma és hetero Lucy mellett, biszexuális volt. De Lucy barátai meglepően természetesen kezelték az ilyen furcsaságokat, és minél többet lógtam velük, én is egyre inkább kezdtem beleszokni a helyzetbe.
A hab pedig az volt a tortán, hogy a szoba egyetlen ajtaja Almáék oldalán volt. Ismét megcsókoltam Lucy-t, kikeltem az ágyból, magam köré tekertem a törölközőm, eltakarva erekciómat, amennyire csak tudtam és kopogtam a falon.
- Szeretnék zuhanyozni és reggelizni – jelentettem ki. - Remélem, szalonképes állapotban vagytok.
- Egy pillanat! - válaszolt Siobhan. - Majd találkozunk a reggelinél. Kezdődik a tökös mulatság.
- Ja. Ezért a korai kelés.
A Siobhan-árnyék kutyafuttában szórakozott egy kicsit valamivel, ami leginkább egy köntösnek látszott, majd jelezte, hogy tiszta a terep. Én pedig félrehúztam a függönyt, próbálva minden másra nézni, csak a barátnőm barátaira nem. Hiába voltak köntösben, a tudat, hogy alatta nem viselnek semmit, épp elég volt.
- Boldog Halloweent! - motyogtam és már nyúltam is a kilincsért, igyekezve továbbra is eltakarni merevedésemet.
- Boldog Halloweent, Chris! - válaszolta Siobhan. - Majd találkozunk Akkor, ha már minden elrendeződik – mondta jelentőségteljesen.
- Igen, persze.
- Mindenki annyira hangos! - hallatszott a morgolódás a takaró alól.
- Nyugalom! - ült vissza Siobhan az ágyra és egyik kezét a takaró alatti emberméretű dudorra helyezte. Azt azonban nem tudtam megítélni, hogy az vajon a még szendergő Alma feje vagy feneke lehet-e. - Te is kivetted a részed a zajból.
- Hazudós.
Mire kiléptem a folyosóra, már teljesen felébredtem. A szexuális feszültség jobban hatott, mint a kávé.
Nem nyúltam magamhoz a zuhany alatt sem. Nem voltam teljesen biztos benne, mi lehet Az, amire Siobhan is utalgatott, de egy részem reménykedett benne, hogy igénybe fogja venni minden tartalékolt szexuális energiámat. Csak annyit tudtam, hogy valami éves tradíció Lucy barátai között és Isten tudja, milyen boszorkányságot találhat ki egy csapat kollégista lány halloweenre.





Folytatása következik!
 
[1]Spooky Scary Skeletons: Félelmetes Ijesztő Csontvázak (Egy zeneszám címe.)
[2] We're so sorry, skeletons / You're so misunderstoooood / You only want to socialize / but I don't think we shooooould: Nagyon sajnáljuk, csontvázak / Nagyon félreértettéteeeeek / Csak szerettetek volna beileszkedni / de nem hiszem, hogy ez lehetségeeeees.