Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John: Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

rhes adatai

Neve:
rhes
E-mail címe:
Nem publikus
rhes összes beküldött történetének megtekintése »
rhes
Írásai 9 30
1173
Fák
Sűrű lombjai közt
Futó szél süvít,
Ágait rángatja,
Valaki sikít.

Menekül,
De a természet útjába áll,
Árnyak nem eresztik,
Közel a veszte,
1742
- Annyira szép vagy ma éjjel! - súgta mély, érzéki hangján. A Telihold megvilágított mindkettőnket, így tisztán láthattam a szemében égő vágyat, mely szinte perzselt. Szerettem ezt a férfit, ki testével melegítette hűvös bőrömet. Tiszta szívemből szerettem. De vajon egy élő is tudna szeretni egy holtat? ...
1906
A sötétből nyúl felém olykor. Éjszakánként látom égő szemeit. Az irántam érzett szenvedélye tüze, mely nem hagy nyugodni és mely nem viszonzatlan. Kívánom Őt. Néha azért fohászkodok, hogy megkaphassam, hogy a karjai közé bújjak. Érezni akarom bőre illatát, simogatását, ajkait... Nem, nem! Nem lehet! ...
1670
A tavasz finom illatokkal kényeztet. Lenge öltözékem, de nem fázok, mert a Nap kellemes meleget von körém. Védelmez. Oly szeretettel és kedvességgel törődik velem, mint a még messze járó férfi, amikor mellettem van. Ó, bár itt állna már előttem! Annyira vágyom, hogy végre megérintsen, s érezzem illatát, de az idegesség vágyam elé tolakodik, s nem ereszt...
2007
Gyakran égek a vágytól: bár visszatérhetnék egy csodás életbe, hol a Nap fényesen ragyogott és télen is boldog volt mindenki. Hol a jót láttuk csak körülöttünk, mert rosszal nem is találkoztunk. Nem ismertük a gyógyszereket, mert nem kellett mire használnunk azokat. Amire szükségünk volt, azt megadta a természet, s mi megajándékoztuk e kedvességéért, törődéséért és nem kifosztottuk, s meggyaláztuk, mint most...
1081
Vár a Végtelen,
Hol vagy Kedvesem?
Vár minket a halál,
Nem maradhatunk tovább már...
1444
Tiéd a testem,
Tiéd a lelkem,
Tiéd a szívem,
Tiéd a szerelmem.
Életem a kezedbe helyeztem,
Mit kellene még tennem? ...
1145
Ismertem egy lányt,
Ki sosem beszélt.
S egy fiút,
Ki éjszaka élt...
1266
Szemembe vakít a Nap,
Visongva röppenek fel a madarak.
Száraz gallyak reccsennek,
Idegen hangok éles zajt keltenek...