Enayla beküldött történetei

Nem, ez nem őz volt. Egy sudár teremtmény, egy árny suhant át az erdőn. A szellő most épp csak meglegyintette az ágakat. A titokzatos lény megállt, és fülelt. Újra hallani lehetett az ágak törését, de az előbbi illető meg sem mozdult, csak kiszaladt az ajkai között egy megkönnyebbült sóhajtás. Igen, még követi...

- Azt hitted, nem tudom ki vagy? Nagyon is jól ismerlek - habár te nem ismersz engem. A nevem Heathcliff, és értek egy keveset én is varázsláshoz, mint kedves barátnőnk.Habár nekem egy kicsit több mint barát… - de Johannah egy szúrós pillantással elhallgattatta. Gwynn torka összeszorult, de nem értette, miért...

De volt egy boszorkány, a neve Krylla. Neki felfedte magát az Ördög, és elvette feleségül, egy éjszakára. Krylla terhes lett, és világra hozta az első nagrör-t, Luthier-t. Az Ördög ezután még több boszorkányt csábított el, persze Krylla volt a vezetőjük, a fő-boszorkány...

- Mrs. Maier vagyok, kisasszony. Ne tessék izgulni, csak tessék levetni a kendőt, aztán megmérem a kisasszonyt, és mutatok néhány ruhát, a kisasszony pedig választ közülük ötöt. A Johannah kisasszony mondta, hogy annyit tessék választani. De most tessék szépen nyugton maradni, mert különben megbököm a tűvel!- közölte a terebélyes asszonyság...

- Hogy mit akarok veled? Megtanítani, hogyan használd ki a jó képességeidet, és hogyan fojtsd el a rosszakat. Cserébe csak a segítségedre lesz szükségem, miután kitanítottalak. Elfogadod az ajánlatomat?- Gwynn csak nézett rá nagy rémülten.
- Meg tudom érteni a megdöbbenésedet, de fogadd el, az vagyok, amit mondtam, és neked igenis erős képességeid vannak. És természetesen nem kell rögtön felelned. Időt adok holnap reggel hét óráig. Addig gondolkodj. Most az a legfontosabb, hogy pihenj....

Gwynn sajgó fejjel ébredt, de nem az odúban. Valaki kihozta onnan, és valami büdös dolgot kent a sebeire, ami csípett. Észrevette, hogy be is vannak kötözve a horzsolások, azonban még mindig fájtak. Egy kis kunyhóban volt, ami fából épült...

Két holttest volt a padlón, egy nő és egy férfi. Testüket zúzódások borították, összeölelkezve feküdtek. Arrébb egy lila folyadék már szinte teljesen beivódott a talajba, még épphogy egy kis tócsa maradt. Ez közvetlenül a padlón fekvő lány mellett volt. A fiatal lány hollófekete, szinte kékes árnyalatú haja szétterült szép arca körül...

Brethforth street - 16.- meglátom áldozatom címét, s hangtalanul kinyitom az első kaput. Eddig jól megy… Előveszem zsebemből a „varázskésemet”, mellyel eddig minden zárat sikerült kinyitnom. Ez sem kivétel. Gyorsan belépek, be is csukom azonnal az ajtót. Szegényes özvegy házában lépdelek előre, nemrég távozott el szeretett férje. Tudom, kívánja már a halált, ezért is ő a mai préda...