Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Aludtteya adatai
Bemutatkozása
Láttam,
Ahogy pofon vert az első
Csillagokat betöltő
Fényes pont a légből,
Nézett rám, elvesztem.
S keze messze járt, mi adta.
Ahogy pofon vert az első
Csillagokat betöltő
Fényes pont a légből,
Nézett rám, elvesztem.
S keze messze járt, mi adta.
Írásai 32 156
Az érzés semmit sem változott: Szeretlek! Bár bilincsbe verték és tömlöcbe vetették. Senki sem örül, nem is ünneplik. Ártatlan volt. Mert megváltozott egy aprócska dolog, észrevehetetlen jelenség. Már tényleg nem számít, ki voltál! Ki vagy! ...
Inkább választjuk a könnyebb utat, melyet elfúj a szél, mint a magatehetetlen falevelet. Ami természetes másnak, nekem túl mesterkéltnek tűnt, s ezért belül mélyen lehordom magam, hogy bűntudatomat puha párnák közé rejtsem. Hogy kinek a hibája? Az enyém. Mégsem keresem a választ, egyszerűen beletörődöm, hogy hiányzik belőlem valami, ami másokban megvan...
Míg nem ismertelek,
Nem is sejtettem,
Létezik efféle gyönyör,.
Mikor megízleltelek,
Tudtam, hogy elvesztem,
az élmény mindent elsöpör...
Nem is sejtettem,
Létezik efféle gyönyör,.
Mikor megízleltelek,
Tudtam, hogy elvesztem,
az élmény mindent elsöpör...
Valami fáj mélyen. Érzékelem.
De ne tudom felfedni az illúziót,
Hiába rendezem sötét félelmeim,
Emlékképek, szófoszlányok, hangok
A te-világod bennem nyomot hagytak
De ne tudom felfedni az illúziót,
Hiába rendezem sötét félelmeim,
Emlékképek, szófoszlányok, hangok
A te-világod bennem nyomot hagytak
Mi vagy te? S miért vagy oly fontos nekem? Nem tudom. S a válasz némán, makacsul hallgat, mintha a szövetségesed volna. Hallom gúnyos kacajodat, ahogy nevetve közlöd velem:
Én a szabadság vagyok. Nem tartozom senkihez. Mégis mindenki a magáénak mond.
S téped őrjítően a szívemet tovább...
Én a szabadság vagyok. Nem tartozom senkihez. Mégis mindenki a magáénak mond.
S téped őrjítően a szívemet tovább...
És akkor azt hittem, elárulod magad. És megindult a szédületes lavina. Ne kérdezd, nem számít már, hogy miért hittem azt, hogyha felhúzom a láthatatlan falakat, azok megvédenek majd. Te kerested a kiskapukat, melyeken át a szívemhez juthattál volna, de a kulcsok a labirintusban maradtak, és hiába döngetted, süket maradtam... És ha sikerült rám törnöd az ajtót, újra eltévedtél...
Kattant a zár. Hiába takarta el szánalmas kezével a szemét, a hirtelen fényáradat alkalmi vakságot okozott. Próbált megkapaszkodni a semmiben, de megtépázott teste, mint rongybaba terült el a porban. Két marcona óriás, érzelemmentes arccal, állig felfegyverezve könnyedén felemelték, és közrefogva vonszolták testét...
Ismered sorsod
Tekervényes lépcsőit?
Mondd, merre vezet? ...
Tekervényes lépcsőit?
Mondd, merre vezet? ...
A fiú fellélegzett. Indulhat a vadászat. És besietett a nő után a női mosdóba.
A hölgy már várta. Még be sem ért a fiú, máris magához húzta a nő, és szájon akarta csókolni. De a fiú elhúzta arcát. Beszédültek az egyik fülkébe...
A hölgy már várta. Még be sem ért a fiú, máris magához húzta a nő, és szájon akarta csókolni. De a fiú elhúzta arcát. Beszédültek az egyik fülkébe...
Lassan cammogok előre. Két szemhunyás között, szembetűnik két vörös karszalagos. Én már akkor tudtam, ide valami jó történet kell. Kezemben a Ferenciek terén kezelt jegy. Éppen az ellenkező irányból kacskaringózom a kegyetlen kijárat felé.
- Gondolkodj! Gondolkodj!
- Mindig el tudod adni magad, ha muszáj. Lazíts! Dobd fel az arcodra, a megnyerő villogó fogas mosoly trükköt! ...
- Gondolkodj! Gondolkodj!
- Mindig el tudod adni magad, ha muszáj. Lazíts! Dobd fel az arcodra, a megnyerő villogó fogas mosoly trükköt! ...