Valami fáj mélyen. Érzékelem.
De ne tudom felfedni az illúziót,
Hiába rendezem sötét félelmeim,
Emlékképek, szófoszlányok, hangok
A te-világod bennem nyomot hagytak
S könnyeim hideg szívemre fagynak.
A szerelem lángja éled, és ellobban
Szívemben fájó édes-hamis képzetek,
Melyet százszínű alakodra rajzoltam,
Egy gyönyörgyöngy gondolatjelmezbe...
Vágyódva kapaszkodom a fellegekbe,
S tudom, mi nekem kell, elérhetetlen.
És hallom újra hívogató hangját,
De most idegen nyelven beszél,
S megérinti lelkem alvó harangját,
Rejtett érzelmeimbe önt reményt,
Mert álomrózsa terjeszti a veszélyt,
Hogy megküzdjek igaz szerelmedért.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
:flushed: