Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A "" kifejezés eredménye:
8 281-8 290 megjelenítése a(z) 21 810 elemből.
Bár nincs semmim, sosem voltam szegény
Hogy elvegyenek tőlem mindig volt remény
Meglopott az kiben mindig bíztam
Hisz gyanakodni sosem tudtam
Elvettek tőlem mindent mit...
Hogy elvegyenek tőlem mindig volt remény
Meglopott az kiben mindig bíztam
Hisz gyanakodni sosem tudtam
Elvettek tőlem mindent mit...
Az istenek elképedve figyelték az egyre veszélyesebbé és keményebbé váló harcot. Antonia szénája kezdetben nem állt valami jól, mivel csak nehezen tudta kivédeni az öreg támadásait. Rengeteg sebet szerzett pár perc alatt, ám vitézül állta a sarat. Odin nagyon kemény ellenfél volt, még Tyr-nél is keményebb, és gyorsabb. Volt a lánynak is lehetősége a támadásra, és ő is kiosztott néhány sebet...
Készítem íjam, hisz MAGYAR vagyok,
Mögöttem rettegést, holt pusztát hagyok.
Jön a TAVASZ, s MAGYAR vérem jelez már:
Igyekezz, HUNOR s MAGOR csak rád vár! ...
Mögöttem rettegést, holt pusztát hagyok.
Jön a TAVASZ, s MAGYAR vérem jelez már:
Igyekezz, HUNOR s MAGOR csak rád vár! ...
Beküldte: zsééééé ,
2007-10-08 00:00:00
|
Aranyköpések
Régen e vidék, még milyen szép volt,
Hol az ajkakon csak MAGYAR szó honolt,
Lovas BÜSZKE nép, s a TURULos lobogó
Mitől szívemben e SZENT TŰZ még ma is lobogó...
Hol az ajkakon csak MAGYAR szó honolt,
Lovas BÜSZKE nép, s a TURULos lobogó
Mitől szívemben e SZENT TŰZ még ma is lobogó...
Mikor egyedül vagyok és társam csak a némaság,
Érzem nincsen bennem már magány.
Szemeimben nincs se bú, se fájdalom,
Átlényegült, s most már tudom mit várhatok.
Rád...
Érzem nincsen bennem már magány.
Szemeimben nincs se bú, se fájdalom,
Átlényegült, s most már tudom mit várhatok.
Rád...
A farkas erre a kijelentésre felugrott, majd a lányra akarta vetni magát, ám a bűvös kötél megfeszült, és úgy rántotta vissza, hogy csak úgy nyekkent. Ismét felugrott, teljesen kifeszítette a kötelet, két lábra állt, majd előre dőlt és a fogait csattogtatta a két barát felé.
„Úristen! Ez hatalmasabb, mint gondoltam!” - borzongott a lány. Ahogy ott két lábon állt legalább négy méter magas lehetett...
„Úristen! Ez hatalmasabb, mint gondoltam!” - borzongott a lány. Ahogy ott két lábon állt legalább négy méter magas lehetett...
Az istálló előtt egy lány állt. Arca kortalan, szeme zöld, haja szénfekete. Vékony volt, tán túlságosan is, lényéből mégis erő sugárzott. Lovakat összeszoktatni jött ki. Egy sokáig beteg heréltet tett ki a többi közé, s most várta, befogadja- e a vezérkanca a régi-új ismerőst. Míg a lovak eléggé vihánc módon a soraikat rendezték, a lány figyelmét egy másik csoda kötötte le. A nap sugarai lassan átkéredzkedtek a lovardát borító ködfelhőn, szivárványt építve a karámok fölé...
Ha alszom Te vagy az álmom
Ha járok Te vagy a párom
Ha sírok Te vagy a könnyem
Ha játszom Te vagy a gyönygyszem ...
Ha járok Te vagy a párom
Ha sírok Te vagy a könnyem
Ha játszom Te vagy a gyönygyszem ...