Reggel volt még, és ősz. A fákról még nem hullottak a levelek, de a lovak már levedlették a nyári szőrüket, és sötétebb, vaskosabb bundát kezdtek növeszteni, innen lehetett tudni, hogy hamarosan beköszönt a hideg.
Az istálló előtt egy lány állt. Arca kortalan, szeme zöld, haja szénfekete. Vékony volt, tán túlságosan is, lényéből mégis erő sugárzott. Lovakat összeszoktatni jött ki. Egy sokáig beteg heréltet tett ki a többi közé, s most várta, befogadja- e a vezérkanca a régi-új ismerőst. Míg a lovak eléggé vihánc módon a soraikat rendezték, a lány figyelmét egy másik csoda kötötte le. A nap sugarai lassan átkéredzkedtek a lovardát borító ködfelhőn, szivárványt építve a karámok fölé.
Tekintetével újra a lovakat kereste, ahogy álltak egymással szemben, minden izmukat megfeszítve, a másik rezdüléseiben, érzéseiben olvasva, irigy lett és szomorú. Sajnálta, hogy az emberek elfelejtették, hogy így is lehet.
Motorzúgás zavarta meg a reggeli csöndet. Az autó ismerős volt, bár nem innen, s a lány meglepetten nézte az érkezőt. A férfi, egy szikár, szőke alak a múltból, tisztes távolságban megállva szó nélkül akasztotta a lányéba fekete tekintetét. Arca tükrözte, hogy túl sokat élt és látott, s azt hogy már nem fiatal. S mint a filmekben, mikor megáll az idő, nézték egymást néhány pillanatig, aztán a férfi felemelte a karját, előrelépett, megszokott, ösztönös mozdulatot tett, mintha megölelni akarná az előtte állót... a lány hátrahőkölt, pár lépéssel messzebb húzódva szívta magába a férfi kesernyés bánat-illatát. A fekete szemek felszikráztak, tán utolsó segítséget kérve, tán búcsúzólak. A szikrák opálos csillogást hagytak maguk mögött. A lány közelebb akart lépni, de bárhogy erőlködött, nem engedelmeskedtek a végtagjai. Szerette volna megérinteni a sovány férfiarcot, hogy elhiggye, nem a képzelet szüleménye az egész....
Nyerítésre rezzentek fel, s a karámba nézve a lány lassan elmosolyodott. A lovak befogadták a jövevényt, összeszagoltak, majd vígan bakolgatva elvágtattak a fák közé.
A férfi hátrált egy lépést, majd sarkon fordult, s a kocsijába ülve elviharzott.
A lány még állt egy darabig. Cigarettára gyújtott, és megvárta, míg eltűnik a szivárvány.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Hozzászólások
az az eroltetett szerintem amit te irsz, s felrugja az alapveto nyelvtani szabalyt..
Mit allitok?
(a lovak) befogadtak, osszeszagoltak .. elvagtattak.. s ez igy helyes nezd meg a nyeltankonyvet..)
A velemeny termeszetesen szabad.. mint a madar..
azért köszönöm.
főleg a jelzést az időszerűségre a sorok közt.
meg minden jót.