A "" kifejezés eredménye:

"– Alma, ez undorító – bámulta Tori a mexikói nő szendvicsét.
– Szeretnéd, ha neked is készítenék egyet? – lógatott egy tonhalat a másik nő orra elé Alma.
Tori azonnal elfordította a fejét.
– Még csak az kéne. Banán, mogyoró-vajkrém és tonhal egy szendvicsben nem épp az én gyomromnak való… Emlékszem, egyszer Ceecee rávett, hogy ötven mérföldet vezessek egy marék vörös agyagért.
– Vörös agyag? Az meg minek? – vonta fel a szemöldökét Alma.
– Apró darabkákra...

Tavasszal szebb a világ.

- Zaklatott vagy, nem tenne neked most jót a magány. - A lány enyhén elpirult, akkor viszont teljesen vörös lett, amikor a fiú, egy csésze kávét elé téve a konyhapultnál megkérdezte, ki is a vőlegénye.
- Nincs. - hukk. Ketie csuklani kezdett, mint mindig, hogyha rossz fát tett a tűzre. Reggae, keze megállt a levegőben, majd csak pár pillanat múlva esett a feje tetejére, hogy végigsimítsa a szőkén ragyogó, copfba fogott haját.
- Te füllentettél az igazgatónőnek? - kérdezte megkönnyebbülten,...

- Meghalt?
- Igen. – A férfi soha nem mondta ki a nevet, de a nő tudta, hogy a Führerre gondol.
- Biztos? – erősködött a férfi.
- Igen, ott voltam, láttam a holttestét, amikor az SS legények lelocsolták benzinnel és elégették.
- Olyan furcsa… Ott, a koncentrációs lágerben naponta imádkoztam ezért, mindig ezt a hírt vártam. Mégis, amikor a rádió bemondta, hogy hősi halált halt, csak ürességet éreztem. Mintha a gyűlölet és a rettegés, amit jelentett nekem, az énem...

Megérkezett az első gólyapár.

Bámultam ki az ablakon és bevillant.

A férfi a vonaton ült és olvasott. A nő odalépett hozzá:
- Szabad ez a hely?
- Parancsoljon – húzódott össze a férfi.

Nem bírom már magamat,
elviselni,
Nem bírom el viselni,
hogy nem vagyok olyan,
ki akarom hogy legyek...

Vajon meggondolatlanság vagy inkább egy eszement döntés-e az, hogy egy sráccal már az első találkozásnál összejövünk? Én tudom erre a választ: egyszerűen egy eszement döntés. És vajon mért is? Mert még a végén az egészet megbánjuk és már ezen nem javíthatunk.
- Ez a kis novella valós történeten alapul, hiszen ez velem is megtörtént. És aki elolvassa, annak köszönöm a figyelmet. :)

Aranykalitka?
Igen. Önként, dalolva vagy mások által kerülünk bele. KITÖRNÜNKm többnyire érezzük tudjuk, ki kell a bűvös, általunk, vagy mások által meghúzött körből lépnünk, de azt, hogyan, miképpen sikerül?! Sikerül-e egyáltalán. Erre jó és rossz megoldások vannak, melyek, bekövetkeztek. A főszereplő élete jobbá, vagy rosszabbá lett.
(Megtörtént az eset. A hely, a személyek költöttek. Bárminemű hasonlatosság, a véletlen műve! - a szerző).