A "" kifejezés eredménye:

Miért hallgat az ember a szívére?
Hogy szenvedjen? Vagy kifolyjon a vére?
Ne találjon kis kaput,
Min átszökhet, hogyha fut? ...

Azt susogják tavasszal a fák,
A szerelmes asszony semmit sem lát.
Semmi mást nem tesz, csupán érez,
Azt, ami szívet, lelket szétéget...

Hivatlan vendég jő, bár észre sem veszed
Legjobb barátod ő, s hű szerelmesed
Arctalan király, halk léptű mostoha
Mindig nyomodban jár, s el nem hagy soha ...

Túl sok dolog van amitől rettegek
A halál, a fájdalom, a kábszerek
És hogy egszer az utcán végezhetem
Néha túl rideg vagyok az emberekkel ...

Hajad, mint a szivárvány
Vonzó, csodás cigánylány.

A csókod, a csókod elvakít
A csókod, a csókod szétszakít...

Fecskéink, kik a repülés nagy mesterei szintén kioktatták a szelek urát az erőviszonyok milyenségéről. Lehet, hogy ők csupán 20 grammok, de tehetséges manőverezéseikkel megmutatták a viharos szélnek, hogy nem tudja legyőzni őket. Arra viszont bőven elég volt, hogy a rovarokat lesöpörje, így élelem nélkül hagyta a kis szárnyas műrepülőket...

Te vagy a szív,mely bennem dobog,
Te vagy a vér,mely bennem csorog,
Te vagy az ihlet,mellyel írok,
Te vagy a könny,mellyel sírok ...

Sötét. Bármerre nézel sötét. Nem látsz. De én látlak. Mindig is láttalak. Álmaimban sokszor megjelentél. Nem, mint rémisztő kitalált lény, hanem mint egy édes teremtést.
Soha nem gondoltál arra, hogy milyen egyedül lenni. Milyen az, mikor fáj a csend. Fáj az, hogy nem gondol rád senki. Fáj, hogy érzed, hogy egy senki vagy....

Beigazolódott a gyanakvás. Firun tudta, hogy nincs minden rendben ezzel a nővel.
Óvatosan bepillantott az ablakon. Látta a két beszélőt egy asztálnál ülve, s a Hensin papot a sarokban megkötözve. Ekkor nyikorogva kinyílt az ajtó, Alana a falu felé vette az irányt.
Karbad megragadta a megkötözött papot és a kunyhó melletti szakadék felé rángatta...

Veled vagyok,
Akkor is, ha te nem akarod.
Mert érted élek
Akkor is, ha téged nem érdekellek...