A "" kifejezés eredménye:

...Mindenki néz, de nem lát senkisem,
Győzött az igazság, maradt a félelem.
Megbékélt szívvel, de örök nyugtalanul
Jámbor, buta nép ez, és oly lassan tanul.

Magányos farkas csörtet lassan,
Les mélyéről kakas kattan.
Ez a kakas fémes tollú,
Éhező farkas, korgó gyomrú...

Azért lógok ezen a kötélen,
Mert más szemmel nézem a világot...

Mi sem maradhattunk ki ebből a látványból, így hát közel másfél hónapos munka után 2005. október 1-jén, szombaton a hegyeshalmi Stettni-tó bejáratához érkeztünk. Az előre széles körben meghirdetett program többekben felgyújtotta az érdeklődés szikráját, mert a hajnali hűvösség ellenére már megérkezésünk előtt többen szegezték messzelátójukat az égre és keresték a nagy vándorokat. Mi is hamar kiugrottunk a kocsiból és rövid időn belül madárcentrummá varázsoltuk a tó mellett álló fa épületet...

Teltek az évek, az időközben megszületett két közös fiúk, és asszony fia a Laci is egyre nőtt. Egy reggel a szokásos botránykor, a Laci kirohant a kisszobából és úgy szájon vágta a nevelőapját, hogy az egy hétig se enni, se beszélni nem tudott, Ezután sosem emelt kezet a férfi a feleségére, bármilyen részeg volt. A randalírozások nem szűntek meg, de ütni többet sosem mert...

Ott voltam, mikor ember támadt emberre,
S Ártatlant árulója szegezte keresztre.
Ott voltam, mikor Trója falai fellángoltak,
Sőrült Akhilleuszt körülvették a holtak...

Mindketten elhallgattak és gondolataikban mélyedtek. A doktornő szeme a nem is oly távoli múltba révedt. Eszébe jutott egy régi érzés. Hogy ő mit érzett akkor. A fájdalom, a kétségbeesés, a mély depresszió. És belenézett a férfi szemébe. Tisztelte azért, amiért nem roppant össze. Mennyi erő van ebben az emberben. Nem is gondolta volna...