A "" kifejezés eredménye:

Ebben a kihalt világban
nehéz megőrizni szíved.
Egyszer még hittél csodákban,
de mára már elfeledted.
Mikor a világ rádzuhan,
és lelkedet érzed összetörni,
mikor...

Azok a türkiz szemek...! Óóó, majd minden álmomban megfordultak... mint ahogy - sejtésem szerint - az iskola minden fiújának a fejében... Megvesztem ezért a lányért, még akkor is, ha idősebb volt nálam, s akkor is, ha - mint most is - észre sem vettek. Azok a türkiz szemek összekulcsolódtak egy éjfekete, nyugodt szempárral, végigszaladtak egy régi sebhelyen, a merész állon, majd megremegtek, ahogy Szellemtáncos hangja megtörte a zavart csendet...

Hazafelé tart baljós erdőn át a vándor,
ki éltében csak egy dicső kalandra vágyott,
s nemrég nyugtalan vágyaitól üldöztetve,
az otthon unalmaitól éppúgy megrettenve,
elbúcsúzott...

Csapdába esve a nap hevében!
csak fájdalom van, s gyötrelem.
Csapdában a romlottság hevében!
Minden olyannyira könyörtelen! ...

Nyugtalan éjjeleken,
mikor már semmi sem segít,
Rád gondolok, s megőrülök,
hogy nem vagy az enyém...

Szeretlek édes, szeretlek téged,
Szeretni foglak amíg csak élek! ...

Két lány ment el mellette éppen, és riadtan néztek rá. Rájuk mosolygott. Beült az autóba, elindult. Tudta már, miről fognak beszélgetni délután. Nem lett tőle jó kedve. Érezte, hogy ez a beszélgetés mindent eldöntő lesz. Pedig nem ezt akarja. De kénytelen lesz feltenni ezt a kérdést, mert azóta nem találja a helyét. Miért? Emlékek keresése? A fiatalság siratása? Hiánypótlás? Határozottan padlóig nyomta a gázt, élvezte, ahogy a motor erőlködés nélkül gyorsította az autót...

Hirtelen feltűnt egy fényes villanás a fiú látószögének baloldalán, egy könnyű libbenés, mint elszabadult sóhaj, és már ott sem volt. Ha a kisfiú jobban elmerül a játékban bizonyára észre sem veszi, ám most kíváncsian fordult a tünemény után. Nem kellett sokáig nézelődnie, hamar meglátta a könnyedén táncoló, virágról virágra lebbenő pillangót...