A "" kifejezés eredménye:

...Végül a bűn mellett döntöttem.
Képtelen voltam tovább éheztetni testem.
Édes bizsergés, nélküled hogy élhettem?

Rabod vagyok, semmi kétség ma már,
Jelenséged...

A szomorú fák közt sétáltam,
És mindvégig csak rád gondoltam.
A borús égen egyetlen fényt láttam,
Az voltál ott te, kire mindig vágytam...

E kis versben írom neked
Mit kívánságként közöltek velem
Megmondom hát, mi lenne
Mit jó volna, ha a Valcsi venne ...

Kitörni készül fejemből a rém
Fájdalmas sebet tépve mar belém
Izzik a tarkóm, a fejem fáj
Gyötrő szenvedés lelkemre száll ...

Kapcsolatunk kezdetén
Csak kalandra vágytam én
Arra a bizsergető érzésre
Mikor elöször nézek szemébe
Mikor elöször karol át ...

- Elnézést, kisasszony.
Ekkor találkozott a tekintetünk.
- Igen?
- Megkérdezhetem: miért ül itt?
- Nem értem... csak nem baj, hogy itt vagyok?
- Nem, félre ne értsen. A legkevésbé sem. Mindössze annyiról van szó, hogy nekem úgy tűnt: vár valakit. Igen régóta.
- Az meglehet.
- Akkor hát igazam van? Vár valakit? ...

A Horda tagjai sötéttermészetű lények voltak. A harcos orkok, akik a seregek első soraiban küzdöttek, és az éjtündék, akik hátulról, a mágia segítségével járultak hozzá a Horda erejéhez. Jelentősnek számítottak még az oldalukon a taurenek, viszont ők nagy távolságra éltek a szövetség tagjaitól, így kisebb összecsapásokon kívül, jelentősen nem járultak hozzá a háború menetéhez...

Miért szeretlek? Nem tudom.
Csak azt érzem, hogy megöl a fájdalom,
Amit azért érzek mert nem vagy velem,
Nem ülsz itt, és nem fogod a kezem...