A "" kifejezés eredménye:

Hull az eső, esik,
Hull a könnyem nekem is.
Csak a boldogság mire vágytam,
De a szerelem is elhagyott, beláttam...

Egy telihold hajnalán,
ahol fiú és egy lány,
Egymás mellett,
függve a másik életétől,
Elhatározták, hogy a
Halálba vetik magukat...

Minden éjjel hullik a könnyem,
Úgy érzem széttép a bánat,
Darabokra esik szét szívem,
Lelkem az életbe már belefáradt...

Az étel megolvad számban –
Ízét sem érzem.
Háborgó tenger a lelkem ma,
S tört szívem kiutat keres...

Gyötrő agygörcsöktől ürül a feje
Ingani látszik Ernőnek a helye
És úgy érzi, fejében csak rezeg a léc
Az egész stukatúr leszakadt, nem csak egy léc ...

- A jó isten áldjon meg, miért vágsz ilyen hülye képet? – kérdezte Sanyi. Végre elengedte Dia arcát. – Mi a frászt keresel itt? Villám ott fagyoskodik kint. Bevittem az erdőbe. Ma már nincs rá szükségünk. Elég hideg van. Meddig keresgéltem, hogy hol lehetsz… de nem volt annyira nehéz, mert csak követtem Villám nyomait. Összetalálkoztam egy farkassal is, harcoltunk, de mivel nálam volt a kard, én győztem. Jaj, ne vágj már ilyen képet! Én vagyok az! ...

Egyikük sem vette észre, hogy abban a röpke pillanatban szívük egyszerre dobbant; és már el is múlt. Testük fájdalmasan elvált egymástól, a lány felpattant az ágyról, ágya alól kihúzott egy nagy hátizsákot és már el is kezdte szórni bele a szükséges holmikat: ruhákat, drótokat, kulcsokat, tőrt, kulacsot, takarót és persze az aranytallérokat...