Történetek - 53.oldal

Nem tudta, hogy pontosan mi a baja, csak azt, hogy egy hónap óta mindig ugyanaz a problémája. 20-án orvosi leletek sora érkezett az orvosához, aki fájdalmasan közölte a tényeket, hogy rákos. A szülők megdöbbentek a hír hallatán, az anya le is sírta magát. Hogy fogják ezt elmondani a gyereküknek?! Otthon minden rendben ment. Rózsa karácsonyi ajándékot készített a szüleinek, míg egyedül volt...

Szokványos családi ház. Elől tiszta, gondozott udvar, hátul belep mindent a giz-gaz. Az udvar közepén egy gödör és mellette a földkupac. Tunya úr a kupacon henyél, cigarettázik. Az utcáról Mária érkezik.

MÁRIA: Hányszor mondtam, hogy hagyd abba? Meglátod téged is a cigaretta fog elvinni!

TUNYA ÚR: Jobbat mondok. (mélyen a cigarettába szív) Először inkább éhen halok. Majd, ha az nem használ, akkor jöhet a cigaretta...

Pete és a felesége is ott volt valahol, a férfi tar koponyáját hamar megtalálta. Éppen egy 40-es, szőkésbarna hajú kék szemű, egyszerű ruhát viselő nővel beszélgetett. A nő nem volt különösen szép, de volt benne valami, ami kíváncsivá teszi az embert...

„Az egész Föld csodálta a Fenevadat. Imádták a Fenevadat és így szóltak: Ki hasonló a Fenevadhoz és ki tudna vele harcra kelni? És adatott neki nagyokat mondó és istenkáromló száj, adatott neki hatalom a cselekvésre 84*hónapon át” ...

- Készülj Mirshann! - dörögte - Ma megfizetsz minden bűnödért, melyet elkövettél...
Seyun hátrálni kezdett, a félelem és harag jelei jelentek meg arcán. Egy igébe kezdett, majd kezeiben neki is megjelent egy kard, melynek pengéje a hatalmas energiától karmazsin vörös színekben ragyogott.
- Állok elébe Halálosztó... - mondta álcázott határozottsággal Seyun.
- Pusztulj! - üvöltötte Sheichi, s gyors támadást indított Seyun ellen. Hatalmas energiahullám rázta meg a teret...

Francesca egy ideig csak nézte, majd kíváncsian kézbe fogta. Elkezdte húzogatni a bőrt Paolo makkján, melyen máris megjelent az első kéjcsepp. A leány új játékot talált ki: szájába vette a vöröslő makkot, lágyan harapdálni kezdte. Paolo nyögdécselése mutatta, hogy élvezi, amit Francesca művel. Ám az ifjú hölgy csakhamar úgy tett, mintha ráunt volna a dologra, kíváncsian és kérdőn nézett fel szerelmére...

Mikor már nem bírtam magammal, akkor a hasát kezdtem puszilgatni egyre lejjebb, és lejjebb, közeledve a bugyihoz. Itt két érzés vitatkozott bennem. Az egyik, hogy szeretném végre látni, érezni, tapintani a punciját is, a másik, hogy annyira szép ebben a bugyiban, hogy szinte kár lehúzni. Mivel férfiből vagyok, előbbi érzés győzött...

Az egyetemi díler a rektor tanácsára - aki aligha aludt azóta nyugodtan éjszakánként, amióta a képei nálunk voltak - egyik pillanatról a másikra a többszörösére emelte az árait és bárhogyan is győzködte Guy, esze ágában sem volt engedni belőlük. Az öcsém rövid időn belül mérlegelte a lehetőségeit és végül pontosan azt tette, amiben a rektor reménykedett: megkísérelte kiváltani az adagját valami olyasmivel, amire a buzgómócsing egészen biztosan ráharap....

Kata feltépte az ajtót és kiszaladt az éjszakába. A farkasok nem követhették, hisz akkor egész fajuk épségét kockáztatták volna. Szélsebesen futottak, immár ember alakban, de Kata lépéselőnyben volt. Érzékei kitisztultak és a lábai gyorsabban mozogtak, mint valaha. Egy bokorból előugrott egy negyedik és elkapta a lányt. Kata minden erejével azon volt, hogy letaszítsa magáról a fiút, de nem ment neki...

A szerzetes lekászálódott, és óvatosan átvette az ájult lányt. Nem volt éppen gyenge testalkatú ember, mégis megroggyant a lába a páncél súlyától. A kocsi hátulja szerencsére tökéletes betegágynak bizonyult: a szerzetes a kolostorban szőtt vásznakat szállította a fővárosi piacra, hogy elcserélje szerszámokra. Az új helyzet miatt azonban el kell halasztania az üzletet, előbb orvoshoz viszi a lányt, s csak aztán megy majd a piactérre...