Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek - 52.oldal
És néhány év kiképzés után végre eljött az idő, most elválik ki lesz a Felkelők grifflovasa. A tündék és emberek is egyértelműnek vették, hogy Aidané lesz a megtiszteltetés, de a férfi gyakran felidézte azt a régi pillanatot, amikor az újszülött griff és a lány között valami különös kötelék született. Szobájában ülve várta, hogy elérkezzen az időpont, mikor a Vízesés Terméhez kell majd járulnia. Újabb emlékképek tolultak szemei elé...
Anna a város szélén lakott az egyik aprócska házban. Nagyon várta már a holnapot, amikor a télapó eljön és meghozza az ajándékokat. Mindig is kedvelte a meglepetéseket de most mást szeretett volna kapni. Mikor anyukája megkérdezte tőle, minek örülne a legjobban, Anna azt válaszolta, hogy szeretne találkozni a télapóval...
Rettegtek tőle, de egyben gyűlölték is, és féltek róla beszélni. Ómenként emlegették, a pusztulás jelképeként, szívüket összeszorította a sajnálat ha a Halálhozó megjelent közöttük. Fiatal, de mégis kortalan lány volt, valaha szép arcát eltorzította a hosszú szolgálat. Bőre sápadt, szinte fehér, szemei villogva szórják a fájdalmat...
Vén, elfeledett lomos ládában akadtam rá, miközben régi bizonyítványok, családi emlékek után kutattam. Már kidobtam volna ezt az öreg ládát, de az utolsó pillanatban megpillantottam benne valamit….
- Szeretlek téged kicsim, de…- mondta a férfi lágyan, Sylen keze remegni kezdett. Ő nem mert kezdeményezni, de Alan megtette helyette is az első lépést.
- De? – tette az ártatlant, mert még mindig nem akart hinni se a fülének, se a szemének.
- Van itt valami, amit meg kell, hogy tudj! Rengeteg lánnyal volt már dolgom ezt te is tudod, de ilyennel, mint te még soha. Szeretlek és szeretek mindent, ami te magad vagy… A hajad, az illatod, a szemed, a mosolyod, a lelked, mindent…...
- De? – tette az ártatlant, mert még mindig nem akart hinni se a fülének, se a szemének.
- Van itt valami, amit meg kell, hogy tudj! Rengeteg lánnyal volt már dolgom ezt te is tudod, de ilyennel, mint te még soha. Szeretlek és szeretek mindent, ami te magad vagy… A hajad, az illatod, a szemed, a mosolyod, a lelked, mindent…...
Ám ahogy azt a férfi mesélte, egyszer mikor bonbont adott a kedvesének, a nő azzal jött, hogy miért bonbont ad neki, hiszen úgy is olyan kövér már. A férj persze mondogatta, hogy nem is kövér, de a nő nem tágított, és amikor a férfi azt találta mondani, hogy „Ő akkor is szereti, ha kövér”, a nő egyenesen a férfi orrához vágta a bonbont. Ezután vezetett a férfi útja egyenesen a kocsmához, ahol is Páltól és a rövidektől várta a magyarázatot a történtekre. Pál nem merte mondani, hogy lehet,...
Ábel még csak fel sem ocsúdott az újabb meglepő változástól, máris majd szörnyethalt egy a szemközti falon értetlen képpel bámuló, kócos egyéntől, aki egyre furcsább fintorokat vágva, majd a rádöbbenés megnyugtató arcvonalaival meredt vissza rá. Hirtelen fejmagasságban, vízszintesen futó tükör szelte körbe a zöldre festett falakat. A középütt villódzó wolframcsövet kitúrta helyéről az alacsony energiaszintű xenon égő, mire az társaival együtt feldúltan távozott az egész vonatból...
Ásóval jött értem. Micsoda világ! Még egy védtelen répa sem lehet biztonságban!
Elszakított szülőföldemtől. Kiszabott az otthonomból. Aztán bele rakott egy kosárba. Odabent sok hasonló sorsú áldozattal találkoztam, mint amilyen én is vagyok. Aztán még több répát tett be, ebbe a börtönbe. Míg olyan sokan lettünk, hogy az már felért egy répakínzással. Egymást vigasztaltuk, hogy biztosan nem jutunk a „vágóhídra” (vágódeszkára)...
Elszakított szülőföldemtől. Kiszabott az otthonomból. Aztán bele rakott egy kosárba. Odabent sok hasonló sorsú áldozattal találkoztam, mint amilyen én is vagyok. Aztán még több répát tett be, ebbe a börtönbe. Míg olyan sokan lettünk, hogy az már felért egy répakínzással. Egymást vigasztaltuk, hogy biztosan nem jutunk a „vágóhídra” (vágódeszkára)...
Megöleltem. Kitört a sírás belőlem, szorítottam, ahogyan tudtam. Ölelése hideg és tartózkodó volt. Nem lökött, nem tolt el magától. Éreztem teste melegségét, mégis fagyos jégcsapként állt mellettem. Nem volt benne semmi érzelem, semmi kedvesség. Nem tolt el, csak hagyta. Hagyta, hogy az utolsó vele töltött pillanatokat magamba szívjam mielőtt elengedne...
- Hát én pedig megfeszülök már egy jó ideje.
- Szegénykém.
- Akkor este pedig könnyen segítettél ezen a gondomon.
(Csönd)
(Korty)
- Ott feküdtem meztelenül az ágyon te pedig....
- Ne folytasd! Emlékszem...
- Szegénykém.
- Akkor este pedig könnyen segítettél ezen a gondomon.
(Csönd)
(Korty)
- Ott feküdtem meztelenül az ágyon te pedig....
- Ne folytasd! Emlékszem...