Történetek - 29.oldal

Beállt a zuhany alá és hagyta, hogy a meleg víz lemosson róla minden szennyet, lemossa bánatát... és mint csaknem minden nap, amikor visszajönnek a Munabis király piramisából, most is szappanozni kezdte magát, sikamlós kezeivel masszírozta gyönyörű, gömbölyded melleit, eljátszogatott apró bimbóival, majd először a zuhannyal masszírozva fiatal punciját, végül mindkét keze igénybevételével érzékien megujjazta magát...

Kínos lassúsággal csusszantam lejjebb és lejjebb lábai között. Most is először a kezem kalandozott, csak azt követte szám. Milliről millire fedeztem fel mézescsuprát. Barbi folyamatosan próbálta közelebb nyomni fejemet pinájához, combjaival pedig szorosan körbezárta azt, így ha akartam volna se menekülhetek...

Gyorsan levettük megmaradt ruhadarabjainkat. Ágaskodó hímtagja, mint kard, úgy ugrott elő alsónadrágjából. Rögtön lecsaptam rá. Kezemet ráhelyeztem, és finoman, a makk alatt lévő részt is simogatva, fel-le húzogattam péniszén a bőrt. Utána odahajoltam hozzá, és nyelvemmel kezdtem el rajta játszani...

Őt senki sem szerette. A tanárnő ügyet sem vetett rá, amikor Elfie unalmában a függönnyel játszott, vagy aludt. Érdekesnek találtam. Kinézetre sem volt egy átlagos fiú, barna haja mindig kócos volt, teste félig kidolgozott, a szeme… Volt benne valami, amit máig nem tudok megfogalmazni. Hűvös volt, nem szólt hozzám, megvolt a maga világa. Egy hónap után megtört a jég. Rám nézett és csak annyit kérdezett:
- Há’ te meg minek ülsz itt? ...

Ahogy folytatódik az életem, és amik történtek velem egyre jobban érzem, hogy változik a világ, talán kezd egy kicsit rosszul működni minden, a jó elkapja a rossz büntetését. Valahogy úgy érzem, néha nem elég normálisan gondolkozni, és érzelmeket kimutatni, valahogy már ez sem lényeges már sok embernek. Valahogy az életben, sokszor nem elég az, hogy pozitívan állunk hozzá, mindig jóban hinni, aztán még is rossz dolgok történnek meg...

- Háromszög... csináljuk háromszögben - lihegtem. Miközben felrémlett a körbenyaló lányok képe.
Nem kellett magyaráznom. Hamar felvettük a pózt, és vadul nyalni kezdtük egymás tűzforró tocsogó pinájt. Én élveztem el újra leghamarabb, azután Eszter, végül Lia. Hangosan nyögdécseltünk.

A törp fejszéje hirtelen kékre változott és befagyott. Ádám meglepődött, majd megszólalt.
- Mi ez?! A te fegyverednek van ereje?!
- Azt hiszed, hogy csak a tiédnek van? Ez a fagyott fejsze.
- Honnan tudsz rólam és a lángoló kardr... - fejezte be volna a kérdést, de az ellenfél türelmetlenül rárontott...

A rövid beszélgetés után Apocalypt nekiállt eltüntetni a repedéseket a lángoló kardon, de valami megzavarta a mágikus auráját. Erősebben próbálkozott, de egy lüktető sötét energia blokkolta a tiszta varázsenergia-áramlást, ami elengedhetetlen feltétele a varázslásnak. A mágus megpróbálta megkeresni a blokkolót...

Nyelveink vad csatát vívnak. A lábamat átteszem rajtad. Testünk teljesen összesimul. Kezed felfedezőútra indul. Végigsimítasz mindenhol, ahol eddig csak vágytam rá. Megmarkolod a fenekem, és közben érzem, hogy kívánsz. Beindultál. Hanyatt döntesz, és vetkőztetni kezdesz...

Abigail, a szülők határozott nyomására felbontotta az eljegyzését egy elbűvölő fiatalemberrel, egy dragonyos tisztel, akivel nem volt semmi baj, azon kívül, hogy részeges volt, erőszakos, egészségtelen érdeklődést mutatott a lovak és az agárversenyek iránt, és Abigail-nél, csak Sir Arnold pénze és befolyása érdekelte jobban. Ez nem volt ritka, mindegyik gazdag vagy befolyásos család körül voltak sakálok, rövid úton megszabadultak tőle, az eljegyzést felbontották, Sir Arnold, pedig elintézte,...