Sci-fi történetek - 16.oldal

- Ez lehetetlen. Az Anoptherion lakatlan bolygó!
- Az volt, de a háború alatt elkezdték benépesíteni. Mint mondtam, a Föld elveszett. Senkinek sem áll szándékában egy sugárzó sárgolyón élni, nem gondolja?
Hogy lehettünk ilyen vakok, hisz igaza van. Na de ez lehetetlen, hogy lehet, hogy a vezetőség nem tájékoztatott erről, hogy lehet, hogy ilyen titokban zajlott az egész, hisz az űrhajókat észlelték volna a marsi szkennerek, és se perc alatt leadták volna a hírekben...
...

Az űr hideg sötétjében csendesen haladt célja felé a Kerrigan űrhajó. Megjelenése pusztán funkcionális volt, mint egész léte. A távoli csillagok fényében megcsillantak a hatalmas fedélzeti ágyúk csövei, azonban ezeken kívül semmilyen fény nem volt látható a hajón. A zsilipek jelző fényei most pihentek, a hajó belsejében szintúgy sötétség honolt. Halotti nyugalom uralt a fedélzeten. Csupán a központi számítógép működött. Az ő dolga volt felügyelni a hajó haladását, a biztonsági rendszereket....

- Jó napot! Én szeretném, ha megkaphatnám a legjobb embereknek az aktáját.
- Miért kell az magának? - kérdezte Olympia.
- Legénységtoborzott tartok, s szeretném tudni a legénységeimnek az adatát.
- Tessék itt van az összes - felelte Olympia.
- Köszönöm. A toborzásra elvárom magát is.
Az aktákkal visszament a kabinjába, utána megszerkesztette a plakátot, amin kiíta, hogy aki szeretne a Meltrán hajón szolgálni az jelentkezzen Tamás kapítánynál. A toborzás 13:00-kor...

Jobbra, balra üres, remek, még visszanézek, hogy mi a helyzet Tommal. Joey karjaiban van, ő pedig indulásra készen, szuper. Akkor hát nincs is más hátra, mint előre. Fegyverrel a kézben kezdek futni jobb kéz felé. Még véletlenül sem a lépcső irányába. Az túl egyértelmű lenne. Még jó, hogy van egy vészkijárat is, amiről remélhetőleg csak mi tudunk. Mondjuk épp ezt hittük a főbejáratról is. Ha megtudom, hogy egy spicli van köztünk, esküszöm, kikötözöm egy fához, letépem féltve őrzött férfiasságát,...

A főnök, egy barna hajú, sovány, mogorva, de jó szívű ember volt. Az ő jobb keze, Bratt, és ő tudós. A csapat esze. Dia, csinos alakja, szőke haja, minden férfit megbolondított. Kerry, egy egér méretű, zöld moszat, aki tulajdonképpen egy űrlény volt. Bratt találta meg, miután egyedül sírdogált a holdon...

Esik. Sőt, zuhog. Az utca, melyen járok, megtelt vízzel. Végig a járdán három sorban állnak Smithék. Nem élem túl. Tekintetem a hatalmas épületekre téved. Százával néz le rám ugyanaz az arc, minden egyes emeletről. Borzasztóan félek. Az egyikük a járdáról kilép az utca közepére. Miért csak egy? Nem értem.
- Mr. Anderson - mondja - isten hozta! Már hiányoltuk. Hogy tetszik ez az új dizájn?
- A játszmának vége! - válaszolom. Ezzel próbálom elkergetni a félelmem.
- Tudom...

Örök hála George Bakernek, amiért létrehozta az első a klón csajokat egy szajha DNS állományából, és ellátta őket mesterséges értelemmel. Kár, hogy se ő, sem követői nem figyeltek eléggé a természetes szóhasználatra, így rendszeresen előfordulnak az ilyen túlmagyarázások. Ez a definíciómánia az egyik hibájuk, de talán a legőrjítőbb. Aztán ott vannak még az esetleges programhibából adódó további túlzások. Annyira emberire akarja teremteni őket a készítőjük, hogy végül átesik a ló túloldalára....

A bender, a ti nyelveteken talán szörnykén fordítható, de érző lények ők is. A természet játékai ők, nagyon instabil a molekula szerkezetük, és több formát képesek felvenni. Az instabil molekula szerkezetből adódóan akaratuktól függetlenül tudják használni a féregjáratokat a bolygók között, amikor a fogadó bolygó mágneses intenzitása megfelelő. A féregjáratokat felfoghatjuk csillagközi pókhálóknak, ezek valójában tér és idő nélküli csatornák, átjárók...

Pár nap múlva saját felelősségre elhagytam a kórházat, és kivettem egy lepukkadt kis szobát a város szélén. Megpróbáltam szüleimet felkeresni, de a kommunikátor nem jelzett vissza. Nem áltattam magam, tudtam, hogy a becsapódási zóna kellős közepén éltek. Beesteledett, mire elrendeztem a dolgaimat, és bejelentkeztem egy terminálnál, mint túlélő. Mikor hazafelé sétáltam, tekintetemet az égre szegeztem, hogy lássam a csillagok megnyugtató képét. Mást nem láttam, csak az erőtér rózsaszínes...

Az Európai Konföderáció, majd ezer éves nevén az Európai Unió, egy védelmi pajzsot szeretett volna kifejleszteni, és a háborúskodást kihasználandó az űr gyarmatosítások élére kerülni. Ismét csak a történelem ismétli önmagát, csak éppen nagyobb léptékben. Már voltak kísérletek féreglyukak meglovagolására, de a végeredmény egy üveggolyónyira zsugorodott valaha 250 méteres űrhajók maradtak...