Regények - 99.oldal

Ebben a pillanatban rájött valamire. A kard! Miért nem jutott ez eszébe előbb?! A kard csillog, és kemény is, ha fejbevágják vele az embert! Rohant át a folyosókon, mint a szélvész. Meg sem állt egészen a tanárok tornyáig...

Lawren Sándor és Kindes Diána második tanéve már a legelején eseménydúsnak bizonyul. Egy lopás máris gyanús körülmények között, és valaki gyilkosságot kísérel meg Sanyi ellen. Sanyi és Dia sejtik, kik lehetnek a tettesek, de ekkor váratlan fordulat következik...

- A jó isten áldjon meg, miért vágsz ilyen hülye képet? – kérdezte Sanyi. Végre elengedte Dia arcát. – Mi a frászt keresel itt? Villám ott fagyoskodik kint. Bevittem az erdőbe. Ma már nincs rá szükségünk. Elég hideg van. Meddig keresgéltem, hogy hol lehetsz… de nem volt annyira nehéz, mert csak követtem Villám nyomait. Összetalálkoztam egy farkassal is, harcoltunk, de mivel nálam volt a kard, én győztem. Jaj, ne vágj már ilyen képet! Én vagyok az! ...

- Tehát mi történt?
- Nézze, én ezt nem tudom. A rendőrségi helyszínelés még tart. Én csak annyit tudok, hogy Otto Schwarz Mercedese kamionba rohant a D7-esen. Nekem ennyit mondtak a mentősök, amikor felhozták ide Schwarz urat. Ha életben marad, valamilyen csoda folytán, akkor is több, mint valószínű, hogy nyaktól lefelé lebénul, továbbá súlyos agykárosodást szenvedett, ezért értelmi képességeit is elveszíti...

- Szóval tízen Frankfurtban fogtok lakni, cégautó, cégmobil, ilyesmi. És feltérképezitek a piacot. Azt szeretnénk, ha mindannyian más és más városokat céloznátok meg. És amelyik bejön, oda költözik az adott üzletkötő. A cég fizet mindent, természetesen. Mindaddig, amíg saját házat nem akarsz ott vásárolni, mert azt természetesen nem. Mi csak szállodaszobát, apartmant, autót bérlünk. Nos? Új életet kezdesz?
Marc elgondolkozva nézett a főnökére. Nem rossz lehetőség, tetszett neki,...

- Pedro Sonza egy az elvei mellett végsőkig kitartó, rebellis monarchia párti ember volt. Neki megvoltak az alapjai, amiből felépítette a terveit és később már annyira beleélte magát, hogy nem volt képes belátni ennek hátulütőit. Beatriz más. Ő még fiatal. Idealista. Ő már csak az apja végső, utópista nézeteit ismerte. Nem ismeri az előzményeket, amelyekre az öreg Pedro építkezett. Beatriz könnyen irányítható. Csak adj a kezébe hatalmat, és mindent elfelejt! ...

Bosszankodva lépett egyet előre, majdnem leesett a lépcsőn, de az utolsó pillanatban megkapaszkodott a korlátban. Káromkodva fordult meg, és közben érezte, ahogy a vállán cipelt irattáska súlya megszűnt. Odakapott, és nem volt meg a táska. Villámgyorsan körülnézett, és kiszúrta a kis csirkefogót, egy manhattani jellegzetes utcagyereket. Utánaeredt, és rendszeres futó révén hamar elkapta. Mint egy rongybábut, úgy fordította maga felé a rémült kölyköt.
- Kisöreg, ez régi trükk. Add...

Egy nap férfiak fogták el a várostól nem messze, és bezárták a Nagytemplom pincéjébe. A papok megkínozták és vallatták. Ma már csak Wincott atya él közülük, aki akkor még fiatal volt. A nép a halálát követelte. Elszabadultak az indulatok és az embereket már nem lehetett megfékezni. Homlen és én csak tétlenül néztük, ahogyan a legjobb ismerőseink mind elvesztik az eszüket és eltorzult arccal üvöltenek. „ Máglyára a boszorkánnyal !” – ezt ismételte a felbőszült tömeg...

- Jól vagy? - kérdezte halkan.
- A körülményekhez képest jól. - válaszolta, hasonló csendességgel Dominik. Örült társa érkezésének, így legalább nem egyedül kell megbirkóznia kérdéses helyzetüknek.
- Tudom, hogy ebben a pillanatban ez feleslegesen kérdésnek hangzik, de hol vagyunk?- látszott rajta, hogy számára is ismeretlen ez a hely.
- Már miért lenne felesleges kérdés?
- Mert sejtésem szerint, neked sincs fogalmad arról, hogy hol is lehetünk...

Krisztián visszarántotta kezét, de Domi hirtelen megmarkolta a gömb felszínét.
Ekkor hirtelen összerándult, szemei kifordultak, egész teste remegni kezdett. A lányok felsikoltottak. Domi ijesztő hörgést adott ki magából, úgy tűnt, mintha áram haladna át testén. Arca eltorzult, szája habzott, közben görcsösen kapaszkodott a gömbbe...