Regények - 127.oldal

Lola kezet fogott Dan apukájával és anyukájával is. Közben Tom szülei is ideértek. Tom is bemutatta a szüleinek Őket. Már csak Rupert hiányzott. De nem kellett túl sokat várni, mikor sietős léptek zaja hallatszott a lépcső felől, és megjelent Rupert, akin fehér ing, fekete nadrág és fekete zakó volt. Haja be volt zselézve. Lolának majd leesett az álla, hogy Rupert milyen csinos, és helyes így. Petnek alaposan rá kellett lépnie a lábára, hogy becsukja a száját...

- Nekem is mondta Daniel már az első héten, hogy tetszik neki Pet.
- Na jó. Akkor a vacsorán találkozunk. - búcsúzott Lola.
- Rendben. Szia Hayden. - mondta Rupert és becsukta maga mögött az ajtót.
- Szeretlek Rupert. - suttogta magában Lola, és Ő is visszatért a saját lakába...

Mindenki rohanvást indult el a saját kocsija felé. Lola Pet mellett loholt. Futtában beszámolt neki a fiúmosdóban szerzett tapasztalatairól, és hogy mi is történt. Pet jót nevetett rajta, mikor elmondta, hogy látta Rupert gatyáját. Visszaértek a kocsikhoz, és mindenki bevonult a sajátjába. Lola gyorsan magára kapkodta a ruhákat, és örömmel látta, hogy minden tökéletesen jó rá, még a cipő is. Dominicként, sötétkék farmert, fekete pólót, és piros cipzáras pulcsit kellett viselnie, na meg...

A lányok beszélgettek, amikor egyszercsak behívták Patríciát is. Lola 20 percet várt rá, mikor végre kinyílt az ajtó. Pet lélekszakadva rohant kifelé, és egyre csak azt kiabálta, hogy megvan, Én vagyok Ella.
Ő is megkapta a szerepet. A két lány határtalanul boldog volt. Petnek is azt mondták, hogy itt kell maradnia. Leültek egymás mellé, és elkezdtek beszélgetni. 5 perc múlva 3 fiú és egy lány jött oda hozzájuk. Lola az egyik fiúban felismerte Rupert Gaylet...

A házban ebédhez készülődtek. Imola és Patrícia voltak a legidősebbek a Patronus árvaházban. Utánuk a legidősebb egy 14 éves fiú volt, Kevin. Ez volt Londonban a legkisebb árvaház, összesen 20-an laktak benne, meg a két nevelő. 10 lány és 10 fiú. A legfiatalabb 3 éves, Veronika, de talán Ő volt a legaranyosabb az összes gyerek közül. Lola Őt úgy szerette, mintha a kishúga lenne. Az összes kisebb gyerkőc szerette az idősebb két lányt. Néha már úgy tekintettek rájuk, mintha Ők is nevelők...

A vállára kapta a fiút, majd elkezdett rohanni vele az erdő felé. Háta mögül csatazajok és harci kiáltások hangzottal el, hallotta amint férje elkiáltja magát: Támadás! De nem fodult meg, tudta: most mindennél fontosabb, hogy megvédje kisfiát. Körülötte több, hozzá hasonló módon kisfiát menekíteni próbáló asszony futott vele párhuzamosan az erdő felé...

Nicolas végre, oly sokévnyi várakozás után nyomozni kezdhet, most, hogy már van miből kiindulna. És Nicolas nyomozni kezdett több éve elrabolt lánya után, kiről szentül hitte, hogy még mindig életben van, s kiről azt hitte, hogy nemsokára visszakaphatja. Pedig mekkorát tévedett...

- Sziasztok! Nadja vagyok. Oroszországból jöttem. Moszkvában éltem a családommal, de mivel anyám magyar és már honvágya volt, így hazajöttünk. - a végén egészen belejött a mesélésbe és örült, hogy nem sült fel a mondandójával.
- Köszönjük! - mondta a tanár - most pedig foglalj helyet az egyik üres széken.
Nadja hosszan keresgélt az ülőhelyek között, majd az Anna melletti ülőhelyre esett a választása. A többiek kis összesúgással jelezték, hogy (szerintük) nem jó helyet választott....

Unalmas tinimagazinokat olvasgattam és a hörcsögömet (Luet) bámultam. Meglepetésemre, Anya betoppant az ajtón. Arca szikrázott a boldogságtól (költőien kifejezve magam).
- Mi van veled Anya, hogy ilyen hamar hazajöttél? És minek örülsz ennyire?
- Elintéztem izéé.......felvettek a New York-i Gimnáziumba, örülsz kicsim?
Leesett az állam és teljesen elsápadtam...

- Hol kezdjük az új életet?
- Az anyádnál, vagy New Yorkban, vagy Washingtonban. Ahol akarod. Nyugállományozott állami tisztviselő vagyok. A svájci bankszámlánkból vidáman megélünk életünk végéig. A nyarakat biztosan itt ebben a villában töltjük majd.
- Ez a tied? - kérdezte csodálkozva Eva.
- Nem az enyém, hanem a tied. Még nászajándékba vettem neked. Sajnos a küszöbön nem tudlak átvinni tekintve arra, hogy törött a karom és ketten vagytok. Kiszálltak a kocsiból és boldogan...