Vendetta

Éjjel tizenegy felé járt az idő és a kis Medwyn már aludni készült. Édesanyja gondosan betakarta és egy puszit nyomott az orcájára, majd a fülébe súgta: - Jó éjt aranyom. Medwyn csillogó szemeivel édesanyja kék szemébe nézett, és így szólt:
- Ugye holnap elmegyünk apuval halászni?
- Hát persze édesem - felelte Diann -, de most már aludj szépen.
- Jó éjt anyuci.
Diann amint kilépett a kunyhó felfigyelt, hogy férje, Turanden és a többi őr körbe állnak és hangosan tanácskoznak.
- Hányan voltak? Messze járnak??
- Milyen fegyvereik vannak?

Kérdésekkel bombáztak egy sebesült harcost, kinek teste csupa vér volt. Diann oda osont kedvese mögé és gyengéden megütögette a vállát, majd így szólt:
- Drágám, mi történt ezzel a szegény némberrel?
- Diann! Fogd Medwynt és bújjatok el az erdőben! Azonnal!
- De mégis mi történt? - Diann kérdésére már nem érkezett válasz. Amint komondta e szavakat megszólalt egy vészjelző kűrt, ami vilgáossá tette a nő számára, hogy a falut megtámadták.
Rohant a kunyhó felé, mikor beért, Medwyn már felébredt a kűrtszóra.
- Mi történt anyu? - kérdezte álmosan.
- Ne szólj semmit! Gyere!
A vállára kapta a fiút, majd elkezdett rohanni vele az erdő felé. Háta mögül csatazajok és harci kiáltások hangzottal el, hallotta amint férje elkiáltja magát: Támadás! De nem fodult meg, tudta: most mindennél fontosabb, hogy megvédje kisfiát. Körülötte több, hozzá hasonló módon kisfiát menekíteni próbáló asszony futott vele párhuzamosan az erdő felé. Majd paripák nyerítésére lett figyelmes, egyre gyorsabban és gyorsabban próbált futni. Halálsikolyok hangzottak fel a sötét erdőben. Egy régi odva fához ért. A fa tövében egy hatalmas luk tátongott, belehelyezte hát kisfiát és így szólt:

- Medwyn! Kérlek maradj itt! És ne gyere ki innét, míg fel nem kel a nap! Anyuci majd visszajön érted!
A nő megfordult és elkezdett szaladni. Miközben egyre gyorsabban próbált menekülni az őt üldöző lovasok ellen, egyre inkább az járt a fejében, hogy helyesen cselekedett-e, hogy Medwynt egyedül hagyta. Mi lesz ha rátalálnak? Miféle szörnyűségeket fognak vele csinálni? Egyre gyorsabban és gyorsabban szedte lábait, majd hirtelen egy erős szúrást érzett a két lapockája között, majd térde esett. Érezte ahogy a nyílvessző a bordáit kiszakítva átfúródik a mellkasán. Elterült a földön, az iszonytatóan nagy fájdalom ellenére egyre erősebben gondolt Medwynre és Turandenre, eszébe jutottak a csodálatos évek, melyeket együtt töltöttek, újra látta maga előtt ahogy a kis Medwyn felcseperedik. Majd hirtelen egy nagy döfést érzett a tarkójában és elsötétült minden.

ez csak amolyan promo, rögtönzött sztori, folyt. köv., ha van értelme...