Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:
Novellák - 16.oldal
Miért van az, hogy senki sem azt látja amit, akit kellene? És miért nem veszi észre senki ezt a dolgot? Vagy észreveszik, csak nem foglalkoznak vele? Miért van az, hogy mindenki csak néz, de nem lát?
kortárs, epika, próza, kispróza, novella, elbeszélés
A kisfiú dühösen belerúgott az asztalba.
Rögtön érezte hogy ez rossz döntés volt, fájdalom nyilallt...
Rögtön érezte hogy ez rossz döntés volt, fájdalom nyilallt...
kortárs, epika, kispróza, próza, elbeszélés, novella
kortárs, epika, kispróza, próza, novella, elbeszélés
kortárs, epika, kispróza, próza, novella, elbeszélés
TOLNAI: (olvasva)
Szerelem első látásra, ami egy vonaton fogant, midőn kedvesem elsétált fülkém ajtaja előtt, volt férjével, aki egy unalmas kis bot
Tolnai Ottobán von Halmütz Elemér verse
HARMATHY: (felpattan) Mit nem merészel?!
HARMATHYNÉ: (mérgesen) Sándor!
TOLNAI: (lelkesen olvasva)
Ocht, te égi szép lány,
Gyöngynek gyöngye,
Kinek neve lehetne Gyöngyi,
De ha nem Gyöngyi, akkor Anna,
Ki szerelmében engem felfalna.
Szerelem első látásra, ami egy vonaton fogant, midőn kedvesem elsétált fülkém ajtaja előtt, volt férjével, aki egy unalmas kis bot
Tolnai Ottobán von Halmütz Elemér verse
HARMATHY: (felpattan) Mit nem merészel?!
HARMATHYNÉ: (mérgesen) Sándor!
TOLNAI: (lelkesen olvasva)
Ocht, te égi szép lány,
Gyöngynek gyöngye,
Kinek neve lehetne Gyöngyi,
De ha nem Gyöngyi, akkor Anna,
Ki szerelmében engem felfalna.
-Hát... mármint félre ne értse, csak olyan hírtelen a semmiből, így este kilenc fele zörget az ajtónknál és még csak be se mutatkozik. Tényleg nem megbántani akarom, csak elmesélné nekem, hogy ki maga?
Ezek szerint félre értettem feleségemet. Egyáltalán nem békélt meg azzal, hogy nem tudja ki vacsorázik most velünk és miért. Hírtelen kissé megrémültem, nem tudtam vendégünk erre hogyan fog reagálni. Nevetett.
-Ezek szerint nem kaptátok meg az üzenetemet.
-Nem, nem...
Ezek szerint félre értettem feleségemet. Egyáltalán nem békélt meg azzal, hogy nem tudja ki vacsorázik most velünk és miért. Hírtelen kissé megrémültem, nem tudtam vendégünk erre hogyan fog reagálni. Nevetett.
-Ezek szerint nem kaptátok meg az üzenetemet.
-Nem, nem...
A milliárdnyi képen mind-mind különböző emberek. Senki sem volt ugyan az.
-Nos?-kérdezte-Tetszenek?
-Csodálatosak... nem is tudom mit mondjak... tökéletesek. Az összes!
-Köszönöm, igazán kedves.-nézett rám mosolyogva.
Gyorsan végig néztem az előttem heverő kupacon, megfogtam egy bauhaus képet, amin a piros alapon egy háromszögre emlékeztető ház sarkában egy kisfiú bújt meg, aki épp tüzet rakott a ház falánál.
-Mondja, mennyiért adná nekem ezt a képet?-kérdeztem...
-Nos?-kérdezte-Tetszenek?
-Csodálatosak... nem is tudom mit mondjak... tökéletesek. Az összes!
-Köszönöm, igazán kedves.-nézett rám mosolyogva.
Gyorsan végig néztem az előttem heverő kupacon, megfogtam egy bauhaus képet, amin a piros alapon egy háromszögre emlékeztető ház sarkában egy kisfiú bújt meg, aki épp tüzet rakott a ház falánál.
-Mondja, mennyiért adná nekem ezt a képet?-kérdeztem...
Az a baj, hogy nem emlékszem, hol vagyok, hogy vagyok, vagy mi vagyok... Talán író, de lehet, hogy tanár, talán titkárnő? Pontosabban mi voltam. Mert ma már egyik sem. Az biztos.
Mikor kinyitottam a szemem egy szobában voltam. Egyszerű falak, egyszerű könyvek, egyszerű szavak, ismeretlen képek a falakon, ablak, amin besüt a nap.
Mikor kinyitottam a szemem egy szobában voltam. Egyszerű falak, egyszerű könyvek, egyszerű szavak, ismeretlen képek a falakon, ablak, amin besüt a nap.