Egyéb történetek - 75.oldal

Az olajárak soha nem látott magasságokba történő felemelése (?) új problémákat vet fel (?). Most mi lesz? Meg egyébként is? Az utca emberét kérdeztük:
X úr, raktáros:
- A faszom tudja. Egyszer csak kijózanodok.
Z úr, lelkes amatőr hobbigasztroenteorológus:
- Majd zsírral főzünk. Szegények vagyunk vagy mi. Bélának van disznaja, vagy mi. Oszt megfőzzük. Zsír! Érti? ...

Agresszív, nem éppen finomnak nevezhető mozdulatokkal teljesen meztelenre vetkőztet, az összes ruhadarabomat a padlóra dobálja. Nem tudok hangot adni nemtetszésemnek, gondoskodik róla, hogy folyamatosan tele legyen a szám a nyelvével.
A saját ruháit nem veszi le, éppen csak letolja a nadrágját, és a boxerét, hogy pénisze akadálytalanul, és kényelmesen tudjon ágaskodni...

Rápillantottam. Elvesztettem a realitás tudatom és csak az vágyaim vezettek. Elengedtem a kezét, mely egy másodperccel korábban még szorításban volt, de most könnyen engedett. Ujjaimmal arcához értem. Kezem durvának tűnt az Ő bőréhez képest. Becsukta a szemét, és kissé oldalra döntötte a fejét. Lesiklattam ujjaimat a nyakára...

Más vágy, más gondolat nincs már bennem (látni akarom szemed, mely mély és sötét, mint az anyaföld, mihez jó lesz visszatérned, hallani akarom elfojtott nyögésed, és érezni akarom tested görcsös remegését. Szeretlek. Kívánlak. Vágyom látni a bőrödről száradó lágy verítékréteg párolgását, érezni tested elrejtett zugainak mámoros mákonyát és véred zamatát, véred állagát, véred színét) irántad. Tudod, az idő lassan eloltja (felizzítja, feléleszti a szunnyadó) tüzeket és szikrákat...

- Terhes vagyok, de azt egy szóval sem mondtam, hogy meg akarok szabadulni a gyerekemtől. Az én testem, az én gyerekemről beszélünk, akit vállalok. Nem akarok abortuszt! – Tamás elgondolkodva nézte a harciasan fellépő lányt.
- Azt hittem, hogy meg akartok szabadulni a gyerektől.
- Nem! – kiáltott föl a lány. – Nem akarok megszabadulni tőle. Az én gyerekem, az én picim. Szeretem és vállalom veletek vagy nélkületek, de vállalom – a szeméből könnyek potyogtak, bár nem akarta...

Mi a szerelem? Csak egy érzés, semmi több.
Mit jelent várni azt, ki nem jön el soha? Csak egy érzés, semmi több.
Mit jelent hallani a szót, mi sosem hangzott el? Csak egy érzés, semmi több...

Több tucatnyian lehettek, mindannyian könnyűlovasok, és hihetetlenül gyorsan közeledtek. A lánynak még arra sem volt ideje, hogy fölfogja mit is lát, amikor berobbantak a faluba. Az elsőket, akiket elértek, a lovak taposták szét, vagy ha sikerült elkerülniük a gyilkos patákat, akkor a támadók gyalogsági kardjai vágták le őket. Esernek sikerült magához térnie, és megpördülve futásnak eredt. Rohant, ahogyan bírt, és közben mást sem hallott, csak a borzalmas halálsikolyokat, ahogy felzendülnek,...

Engedd meg kedves olvasóm, hogy megosszak veled egy történetet. Egy történetem, mely 2003.01.23.-án 03.45-kor kezdődött.
Aludtam, de édesapa bejött és felkeltett. Egy szót suttogott a fülembe, ami igazából nem is volt hang, csak egy érzés. Értelmezni csak 3 ember tudta a világon: a bátyám, a nővérem és én...

Fáradt szemekkel és fájdalomtól meghajló testtel, mosolyogva kell indulni minden nap, hogy magunknak be tudjuk bizonyítani, hogy érünk valamit.
Magunkért kell tennünk, hogy erősek legyünk, hogy az álmainkért tovább harcoljunk. A célok változnak. Vagy megváltoztatják őket. De az álmok maradnak. Mindig ugyanaz marad. Ezer hangon üzen felénk...

Mikorra kigyönyörködtem magam a látvány okozta bódulatban, utána néztem a rajzoknak amiket beküldtem. Nem állítottak ki egyet sem, de nem is csoda, hiszen olyan mesteri munkák voltak helyezettesek, amiket még másolni sem tudnék. Egyik ámulatból a másikba, ahogy haladtam a felismerésekkel...