Doreck talpig páncélban vonult végig a falun ugyancsak felvértezett lovával, ezzel nem mindennapi látványt keltve. Az emberek köré sereglettek, és félelemmel, vegyes csodálattal néztek fel rá, hiszen egy ilyen nehézpáncélzat nagyon drága volt, ezzel bizonyította, hogy nemesi származású.
És errefelé tisztelték a nemes katonákat.
Harci paripája peckesen lépkedett, ügyet sem vetve a körülötte sereglő gyermekekre, asszonyokra és férfiakra. Az aprócska kis halászfalu egy pillanatra abbahagyta a mozgolódást, és megállt pihenni. A nők teregetés, és mosás közben kinyújtóztatták derekukat, és ahol a kunyhók kéményén füst gomolygott, onnan is kijöttek az éppen ebédet készítők, hogy megnézzék mire ez a nagy ricsaj és örvendés. Az idősebb fiúk letették a halászhálókat, amiket éppen javítgattak, az apák legtöbbje pedig a tó vizéről nézett a part fele, és messziről szemlélték a nagy eseményt.
Dorecknek csak a sisakja nem volt a helyén, ott lógott a nyeregpákához kötve, a többi testrészét viszont vastag lemezpáncél, és alatta térdig érő láncvért, és vastag ruhák védték a támadásoktól. A csillagbuzogánya a derekához volt rögzítve, ami minden lépésnél hozzákoppant a combvértjéhez, széles pajzsa pedig a hátán pihent. Hosszú öklelő kopjáját a kezében tartotta egyenesen az ég felé, mint aki bármelyik pillanatban kész a rohamra.
Lova hasonló látványt nyújtott. Izmos mellén lemezpáncél volt felszerelve, a koponyáját, és a sörényét is ilyen páncélzat védte a szúrásoktól, és egyéb sérülésektől.
Éppen eső közeledett. A szél hűvösen fújni kezdett, és nyugat felől sötét gomolyfelhők gyülekeztek nagy vihart ígérve, így a falu lakói lassan visszatértek a munkájukhoz, hogy minél hamarabb végezzenek vele, lehetőleg még a vihar érkezte előtt. Doreck ugyanolyan lassan vezette lovát tovább, és meglátta az utolsó házat is, ami után már az Evgiri Erdő kezdődött. A keskeny kis úton senki sem járt, így nem akadályozta semmi haladását, csupán néhol egy - egy mélyebb tócsát került ki, és rendületlenül haladt Norgos felé.
A nemes harcos elhaladtával Eser nagyot sóhajtott, majd visszafordult a vízhez, hogy kivegye a benne ázó ruhát, amikor patadobogásra lett figyelmes. Tekintetét az idegen után fordította, de az már sehol sem volt, így elfordult a másik irányba is, és ekkor becsapódott az első nyílvessző.
Cerza fájdalomtól elfúlt hangon kapott a hátához, és próbálta megragadni azt ami beleállt, de nem járt sikerrel, és lassan a földre ereszkedett. A vihar hangos dörrenéssel jelezte érkezését, és Eser meglátta a falu felé tartó lovasokat.
Több tucatnyian lehettek, mindannyian könnyűlovasok, és hihetetlenül gyorsan közeledtek. A lánynak még arra sem volt ideje, hogy fölfogja mit is lát, amikor berobbantak a faluba. Az elsőket, akiket elértek, a lovak taposták szét, vagy ha sikerült elkerülniük a gyilkos patákat, akkor a támadók gyalogsági kardjai vágták le őket. Esernek sikerült magához térnie, és megpördülve futásnak eredt. Rohant, ahogyan bírt, és közben mást sem hallott, csak a borzalmas halálsikolyokat, ahogy felzendülnek, majd hirtelen abba maradnak. Néhány méter után nem bírta tovább, és hátrafordult.
A katonák már a fél falut lemészárolták, és közben idegen nyelven kurjongattak, nevettek, és kegyetlenül kínozták azt a néhány élő foglyot, akiket elkaptak. A többi harcos a menekülőket üldözte, kivéve azokat, akik a tó szélén állva nyilazták a tóban veszteglő hajósokat.
Egy fekete bőrvértes lovas Eser felé tartott, és a lány ijedten hátrálni kezdett, bár magában már fölfogta, hogy nincs remény, amikor elrobogott mellette a nemes, és őrült tempóban rohamozta meg a harcost. A lovas későn vette észre a felé közeledő kopját, ezért nem tudott manőverezni, és Doreck támadása telibe találta. Keménybőr vértje pergamenként szétszakadt, és utat engedett a kopjának.
A könnyű vértes harcos legalább tíz métert repülhetett hátra, és már azelőtt halott volt, mielőtt földet ért. A nemes kopjáját elvesztette, így előhúzta oldaláról a buzogányát, és ismét rohamozni kezdett.
Ortok látta meg először a nehézlovast, és eszeveszetten mutogatni, és kiabálni kezdett, mire társai is odafordultak. Szemükben félelem lángja lobbant, és egyből keresni kezdték a többi katonát, közben megfordították lovaikat, és menekülni kezdtek.
Doreck nem dőlt be a cselnek, és nem a menekülőket kezdte üldözni, hanem félfordulatot tett, és nekirontott egy asszonyt kínzó harcosnak. A férfit teljesen lekötötte a nő meztelen látványa, így meg sem hallotta parancsnokai előző utasítását, és a felé tartó lovast sem vette észre. A nemes egy széles lendítéssel beszakította a koponyáját, agyvelőt, és csontszilánkot szórva szét, majd megállította lovát, és szembefordult az addigra csatarendbe állt két tucat ellenséggel.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Jelenleg 13 éves vagyok.
Hozzászólások