Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Egyéb történetek - 6.oldal
Ki ne ismerné Athost, Porthost, Aramist és D'Artagnant, a négy elválaszthatatlant? Ebben a fanfictionben egy ötödik barát is csatlakozik hozzájuk.
1629. Franciaország, Párizs. Éppen olyan zsúfoltak voltak az utcák azon az őszi délutánon, mint mindig. Asszonyok mentek a piacra, jöttek a piacról, urak sétálgattak, mutatványosok szórakoztatták a népet. Ám eme tarka népek közül kilógott egy úr.
1629. Franciaország, Párizs. Éppen olyan zsúfoltak voltak az utcák azon az őszi délutánon, mint mindig. Asszonyok mentek a piacra, jöttek a piacról, urak sétálgattak, mutatványosok szórakoztatták a népet. Ám eme tarka népek közül kilógott egy úr.
Egy kis egyperces, kis groteszk jellemmel.
Ültem a buszon, kissé felfordult ez a világ. Az emberek szemtelen kis talpak voltak, az arcukon jártak. Néhánynak imitt-amott leégett a bőr az orcájáról. A hajuk? Az, hát, nőnek nem látott senki ekkora bundát a hátsótáján...
Ültem a buszon, kissé felfordult ez a világ. Az emberek szemtelen kis talpak voltak, az arcukon jártak. Néhánynak imitt-amott leégett a bőr az orcájáról. A hajuk? Az, hát, nőnek nem látott senki ekkora bundát a hátsótáján...
Pár apró gondolat a világ leggyönyörűbb érzéséről, érzéséhez.
Rövidke, hétköznapi szösszenet, ami alig tart 10-12 percnél tovább (Nem az olvasása :) ), a hatása és következménye viszont - talán - jóval tovább..
Beküldte: Anonymous ,
2016-02-13 07:00:00
|
Egyéb
Üdv mindenkinek.
Sokáig filóztam rajta hogy megfogalmazzam e az én kis sztorimat.
Sokáig filóztam rajta hogy megfogalmazzam e az én kis sztorimat.
Itt ismerkedtem ezzel a lánnyal, ezen az oldalon. Ráírtam egy válasza kapcsán amit egy "Miért nincs egyetlen normális pasi sem ezen az oldalon..." kérdéshez írt. Elkezdtünk beszélgetni, szimpatikusak lettünk egymásnak, leírta, hogy már régóta figyeli a válaszaimat és többnyire tetszik neki ahogy gondolkodom és amiket írok.
- Én... én erre nem hiszem, hogy...
- Hogy? - húzza fel formás szemöldökét a nő.
- Méltó vagyok... - akkorát nyel, hogy még a másik is hallja.
A nő szórakozottan felkuncog, és kiveszi a dobozból a három soros, gyémántköves ezüst nyakláncot. Edina mögé sétál, és a nyakába teszi, közben megérzi a parfümjét. Még az illata is eszméletlenül jó! Ahogy ellép mögüle egyik ujját óvatosan végighúzza a nyakán és a vállán. Elégedetten mosolyog, mikor meglátja a lány karján megjelenő...
- Hogy? - húzza fel formás szemöldökét a nő.
- Méltó vagyok... - akkorát nyel, hogy még a másik is hallja.
A nő szórakozottan felkuncog, és kiveszi a dobozból a három soros, gyémántköves ezüst nyakláncot. Edina mögé sétál, és a nyakába teszi, közben megérzi a parfümjét. Még az illata is eszméletlenül jó! Ahogy ellép mögüle egyik ujját óvatosan végighúzza a nyakán és a vállán. Elégedetten mosolyog, mikor meglátja a lány karján megjelenő...
Beküldte: Anonymous ,
2015-09-22 04:00:00
|
Egyéb
Ez a történet egy részlet egy nagyobb dologból, arról, hogy néha a segítség amit kapunk nem elég ahoz, hogy kijussunk mert olyantól várjuk akitől nem biztos, hogy megkapjuk.
Harry Potter slash. Aki taszít ez a téma,kérem,hogy ne olvassa el.
" Joshua forgolódott és valószínűleg lelökte a teleonját, így is történt. Pofával lefelé hevert a készülék a szőnyegen, a lány felvette. Nem nézte volna meg, de világított a kijelző, szinte vonzotta a tekintetét....
Ha idáig tudott is uralkodni az egyre erősödő kétségbeesésén, a megnyitott oldal címe minden maradék kis nyugalmát szertefoszlatta.
“ Hogyan szerezzük meg a gyereket az anyjától? “ "
Ha idáig tudott is uralkodni az egyre erősödő kétségbeesésén, a megnyitott oldal címe minden maradék kis nyugalmát szertefoszlatta.
“ Hogyan szerezzük meg a gyereket az anyjától? “ "