A bosszú

A napsugarak gyöngyházfényű színnel ragyogtak le Roxfort falára.
James Potter szokásos tréfáját űzte. Papírgalacsinokat bűvölt Pitonhoz és egy váratlan pálcasuhintással megdobta velük a fiút.
James és barátai a tölgyfa árnyékában húzódtak meg,onnan varázsolta elő a galacsinokat,amikkel Perselust célozta meg,aki nem messze tőlük épp a jegyzeteit bújta.
Negyedóra elteltével Peselus felállt,megelégelve a galacsinok áradatát és felkiáltott.
-Mikor nősz már fel végre,Potter?
-De hát nem tettem semmi rosszat-gügyögte gúnyosan James és megjátszósan a háta mögé rejtette a pálcáját.
Sirius felnevetett barátja viccén.
-Majd egyszer ígérem megjárod...-mormogta Perselus az orra alatt,de James és Sirius így is meghallotta és élesen felvihogtak.
-Na persze,majd Te megmutatod.-szólt gúnyosan James, azzal egy jól irányzott utolsó papírgalacsint lőtt ki pálcájából és egyenesen homloka közepén találta el vele Perselust.
A fiú megvonaglott az érintéstől és megrázta a fejét.
-Ezt még visszakapod.Elegem van belőled...
És már eszébe is jutott hogyan torolhatja meg az őt ért sérelmeket.Szája kísérteties vigyorra húzódott.
*
A kvidics mérkőzést követően James tusolni indult az öltözőben. Törülközőjét a dereka köré csavarta és belépett a tusoló alá.
Megnyitotta a csapot. A vízcseppek a tus alján koppantak nagy erővel. Finom párafelhő szállt fel. Némi zúgolódás még fent maradt,mivel a többiek is készülődtek, de szép lassan elhalt minden nesz.
Az öltöző kiürült.
James halkan dúdolni kezdett a meleg víz alatt. Szemüvegét letette és a zuhanyfüggöny eltakart előle mindent.
Váratlanul kinyílt a függöny.James legelőször nem látta meg ki lehet az,mivel szemüvege nélkül nehezen látott,és az illető a háta mögé lépve hozzá nyomta őt a falhoz.
-Na,most megkapod a magadét.-sziszegte a hang és James ekkor jött rá,hogy Perselus az. Páni félelem kerítette hatalmába,hiszen Sirius nélkül teljesen védtelennek érezte magát.
És ekkor megérezte egy meztelen test érintését,ahogy a bőréhez ért. És egy hosszú haj csiklandozta vállát. A meleg víz mindkettejükre ráfolyt.
Egy nagyon erős nyomást érzett alulról ,mintha egy minirakétát illesztettek volna hozzá,amit kilőni készültek volna a testén át.
Felszisszent a fájdalomtól és csak a falnak préselődve állt tovább és várt. Perselus keze az ágyékához ért és még annál is lejjebb csúszott.
-Széjjebb azokat a lábakat-súgta angyali hangon és a másik kezével James hátát cirógatta.
James összeszorította a száját és megrázta a fejét.
-Azt mondtam,hogy tedd szét a lábadat-üvöltött fel Perselus és két kézzel szétfeszítette James lábait,majd leszorította mindkét csuklóját és nagy erővel beléhelyezte a hímvesszejét.
James felüvöltött ,de Perselus megragadta a haját.
-Ha egy mukkot is kimersz adni,akkor neked véged.
És James sípcsontjának nyomta a varázspálcája hegyét. James pálcája a talárjában volt,valahol a szekrénye tájékán.
Perselus komótosan időzött Jamesben. Aztán erősebben belémélyesztette magát,és James a markába sikított.
Aztán a nyomás enyhült.
Perselus kiszállt Jamesből. Megsimogatta James oldalát két tenyérrel és maga felé állította a kimerült fiút.
-Azt ajánlom,hogy erről ne szólj senkinek.Nem tenne jót a hírnevednek,ha ez mások tudomására jutna. Én most elmegyek,de majd még meglátogatlak,ha megint kedved támad,hogy engem piszkálj.
Azzal ujjával megnyomta az elharapott szájú James ajkait és elhagyta a tusolót. A zuhanyfüggönyt nem húzta be maga után.