Egyéb történetek - 30.oldal

"… Egy másik alkalommal Mátyás magyar király követe, egy lengyel származású főúr kereste fel Drakulát. A vajda maga mellé ültette ebédelni a karóba húzottak között, és egy hosszú, aranyozott karót készíttetett elébe, majd megkérdezte tőle:– kitalálod-e, hogy miért készíttettem ide ezt a karót? Megijedt a követ, és így felelt:– Úgy gondolom, uralkodó, hogy valamelyik előkelő főúr vétkezett ellened, és olyan tisztelettel akarod a túlvilágra küldeni, ahogyan még senkit sem végeztettél...

Sandy izgatottan túrt rakoncátlan tekergő fürtjeibe. Kényszeresen újra számolta gyűrött dobozában, a maradék, még mindig két szál cigarettáját, s már alig várta hogy rágyújthasson, hogy a Keletibe érjen a vonat, s hogy végre ráhathasson, Ő! A reményteli, az oly rég vágyott.

A szépséges Bajkál, a mély, kékszemü vizitündér, aki a heves Angarát szülte egy cseppet sem lepődött meg jöttömön. Már találkozott velem, de most tudomást sem vett rólam. Emberfiait küldte mesés történeteikbe öltöztetve.
Az írás saját, és barátom életének valóságos történetén alapul.

— Mit tegyünk, mit tegyünk? Hányják a kormány tagjai magukra a kereszteket. Ebben a kétségbeesett helyzetben a Miniszterelnök egyet bucskázik a fején át és máris ott áll előtte a két kanördög.
— Mit kíván az ország népe? — kérdik.
— Kádárt, Kádárt!
—Kérésetek maghallgatásra talált— csettint az egyik kanördög, bucskázik egyet a fején keresztül és máris ott áll a honatyák előtt Kádár elvtárs. A honatyák kézcsókra járulnak megmentőjük elé, és kezébe-lábába csimpaszkodva...

A szépséges Bajkál, a mély, kékszemü vizitündér, aki a heves Angarát szülte egy cseppet sem lepődött meg jöttömön. Már találkozott velem, de most tudomást sem vett rólam. Emberfiait küldte mesés történeteikbe öltöztetve.
Az írás saját, és barátom életének valóságos történetén alapul.

Az Erikkel való szakításunk óta, sok minden megváltozott bennem. Megállás nélkül száguldoztak a gondolataim, s a történteken töprengve rájöttem 2 fontos dologra...

Akkor könnyel teli szemekkel felálltam és kisétáltam a kapun, 10 perccel később magamba roskadva értetlenül ültem a buszmegállóba, és vártam, hogy hazajussak. Magam mögött akartam hagyni a kétségeket, a féltékenységet, mindent, ami csak fájt. Rágyújtottam - azt hittem, hogy ha rágyújtok, oldja a stresszt, de ez kamu, egyre több és több cigi kell. Amikor a gyújtómat kerestem a zsebemben lenéztem a földre, és láttam, hogy valaki mellettem áll, alig 1 méterre. Felkaptam a fejemet, és Erik...

A szépséges Bajkál, a mély, kékszemü vizitündér, aki a heves Angarát szülte egy cseppet sem lepődött meg jöttömön. Már találkozott velem, de most tudomást sem vett rólam. Emberfiait küldte mesés történeteikbe öltöztetve.
Az írás saját, és barátom életének valóságos történetén alapul.

Szeretném meg írni a saját történetemet, Nektek, Kedves olvasóknak, hogy egy percig se érezzem úgy, magam vagyok a fájdalmaimmal, és hogy elvesztem lelkem ürességével a Nagy világban.
Ez a történet egy szakításról szól, egy olyan lelki magányról amely fizikai romlásba taszít egy személyt, aki ha elbukik, nem tudja feltud-e állni valaha. Ez az én történetem, egy fiatal lányé.
Megosztom Veletek a legbelső fájdalmaimat, így anonimként, ismeretlenül, hátha valaki hozzám hasonló...

Pillanatnyi elmezavar..