Egyéb történetek - 146.oldal

De most nem gyűlöletet érzett; megijedt. Mindjárt utolérik. Jézusom! Nem foghatják meg! Nem! Egyszerűen nem, mert különben... különben meghal. El kell szakadnia tőlük mindenáron! Valahol hallott egy mondást és az szinte életfilozófiája lett: "Amit elképzelünk arról sosem szabad lemondani!". Mikor ez most eszébe jutott, erősebbnek érezte magát. Egy lónak... egy bivalynak! Egy oroszlánnak! Egy Berger Katonak! ...

Thakatéri megfogta kezem, aztán a farkam.
- Nincs miért aggódnod. Bár Nabu-ur Bera nevét hiába keresnéd a történelemkönyvekben és a régi sztéléken. Az Elveszett Korszak királya volt ő, azé a száz évé, amelyben felhasadt az idő szövedéke, és az emberiség kiűzetett a paradicsomból. De te, El-Szín, most befoltozod ezt a lyukat...

Körül nézel a homályos szobában, minden csendes, melletted fekszik valaki, akit igazán szeretsz, de amint meglátod, elveszik az álmod utolsó megmaradt érzése is...
Érzed elmúlt a nyugalom, a béke...

Kik megszülnek minket, kik ápolnak, eltakarnak a rossztól, kik mindig szárnyuk alá vesznek és nem ok nélkül büntetnek és akik szeretnek minket, ha más nem is, akik ha nem is mutatják ki, de mindennél jobban szeretnek, akik a nézésükkel mégis ölni tudnak...

A szememben a férfi nem egy alsóbbrendű, fejletlen, és tökéletlen faj. Soha nem ismerném el egyik hatalmát sem, még akkor sem, ha a diplomámat vonnák meg tőlem. És akkor most jön egy ilyen abszolút alsóbbrendű, és megüt. Ennél nagyobb megaláztatást nem tudok elképzelni...

Pokol. Ez volt a következő néhány nap. A világ ünnepbe öltözött, a szívekbe a karácsony szelleme költözött. A lány lelke csupán egy sima hófedte, rideg táj. Ez maradt a gyönyörök igazi kertje után...

Reggel egyedül ébredtem fel. Csak az illatát éreztem a takarón. Lementem a konyhába, de nem volt ott. Végig néztem a házat. Aztán a bejárati ajtóhoz mentem, ami nyitva volt. Körbe néztem olyanhelyeken amerre szokott lenni. Az erdőben találtam rá, a kedvenc sziklámnál...

Ha visszafordíthatnám az időt, akkor megmentenélek. De nem tudom. Bocsáss meg, könyörgöm! Ne haragudj, ha valaha is megbántottalak. És ne haragudj, hogy nem búcsúztam el Tőled. Vagyis megtettem. De csak egy röpke gondolat volt, hogy akkor látlak utoljára...

Természetesen készpénznek is vehettem volna, hogy nem fog eszembe jutni a válasz. Igazából nem is értem, miért írta rá a dolgozatra a tanár, hogy 6 p. Egész röpdolgozatban ez az egyetlen egy kérdés van. 6 pont a 100%. Ebből hamar ki lehet számítani, hogy ha hibátlanul le tudod írni a kislapos dolgozatra 5 perc alatt, a 15 percen át jegyzetelt másfél oldalt, akkor van esélyed az ötösre...

- Szabad egy táncra hercegnőm?
-A hercegemmel bármikor - felelte a lány kacér pillantások mellett. A fényes nap már csak néhány sugara tudott áttörni a közeledő sötétség homályán. Az alkony átvette a hatalmat, s pillanatokon belül lágy sötétség fonta körbe a városkát, s lakóit. E sötétben, két test összefonódva táncolt, akár a gyenge szél fújta lombok. A sötétségben szinte látni lehetett az izzó szerelmet, ami körberagyogta a párt...