Ébredés és elalvás

Alszol... Álmodban boldog vagy. Nem ugrálsz örömödben csak boldogan mosolyogsz.
Álmodod, hogy béke van... nyugalom és béke...
Aztán hirtelen felébredsz és felülsz az ágyban.
Körül nézel a homályos szobában, minden csendes, melletted fekszik valaki, akit igazán szeretsz, de amint meglátod, elveszik az álmod utolsó megmaradt érzése is...
Érzed elmúlt a nyugalom, a béke.
Lassan elindulnak a könnyeid, és a kezedbe temeted az arcod... Kapkodsz az álom foszlányai után... de nem megy. Nem érzed már a békét, nem tudsz megnyugodni. Visszadőlsz a párnádra és megpróbálod magad újra beleringatni az álomba... képtelen vagy rá, hiába kényszeríted a testedet és az agyadat a higgadásra. Nézed a falat, és hangtalanul sírsz, mikor egyszer csak érzel a válladon egy kezet, ami végigsimítja a karodat és rájössz nem te vagy az egyetlen, aki nem alszik... nem vagy egyedül az éjszakában...
Ettől végre megnyugszol és elalszol...